A romániai magyar Tőkés László előzőleg felszólalva arról beszélt, sajnálattal állapítja meg, hogy „szélsőségesen nacionalista propaganda folyik a szlovákiai magyarok ellen, megfélemlítő hisztériakeltés érvényesül”. Az erdélyi református püspök arra kérte az Európai Parlamentet, annak elnökét és az Európai Bizottságot, hogy „lépjenek fel az emberi jogok durva megsértése, a Szlovákiában eluralkodó etnikai intolerancia, verbális agresszió és diszkrimináció ellen”. Tőkés László egyúttal késznek mondta magát „közvetítői szerepet vállalni a magyar-szlovák megbékélés érdekében”.
Négy szlovák EP-képviselő (Sergej Kozlík, Irena Belohorská, Monika Benová és Milos Koterec) viszont ezt követően azt bizonygatta, hogy a szlovák kisebbségi politika megfelel az európai normáknak, és a kormány ráadásul a javítására törekszik. Az egykori miniszterelnök Vladimír Meciar pártjához (Néppárt-HZDS) tartozó Kozlík azt állította, „a magyarok évek óta azt a benyomást keltik, hogy a magyarságot a határon kívül elnyomják”. Mint mondta, az európai vezetők ugyanakkor „nem tudnak arról”, hogy a magyarok sokszor „Nagy-Magyarországról beszélnek”.
Párttársa, Belohorská asszony úgy vélte, míg Magyarországon „a szlovák kisebbséget kegyetlenül asszimilálták”, Szlovákiában „főleg a magyar kisebbség kivételes előnyöket élvez”, mint a magyar nyelvű oktatás. A vezető kormánypártot, a Smert képviselő Benová azt hangoztatta, Szlovákia tiszteletben tartja az etnikai kisebbségi jogokat. Sajnálatát fejezte ki egyúttal, hogy a magyar EP-képviselők az egyperces felszólalásokat kihasználva „minden egyes alkalommal a szlovák kormányt és polgárokat támadják meg”. Kifejtette: a szlovák kormány szeretne jószomszédi viszonyt kialakítani Magyarországgal, de ehhez két partnerre van szükség, és eddig úgy tűnik, „csak a szlovák kormány nyújtja ki a kezét”.
Koterec (ugyancsak Smer) szintén azt hangsúlyozta, hogy a szlovák kisebbségi politika már ma is megfelel az európai normáknak. „Ha a feszültséget szítjuk, az mindenki számára lehetetlenné teszi az életet” – szögezte le.
Mással foglalkozó felszólalásának végén Olajos Péter (MDF) eljárásjogi kérdést vetett fel a témával kapcsolatban. Arról érdeklődött, hogy „a magyarok ellen gyűlöletbeszédet mondó képviselők miért beszélhettek kétszer”.
