Az orosz külügyminiszter a Rosszijszkaja Gazeta című hivatalos lapnak adott igen terjedelmes interjúban az augusztusi kaukázusi háború kapcsán azt mondta: az amerikai vezetésben és azon országokban, amelyek a Washington iránti feltétlen lojalitást tették külpolitikájuk fő elvévé, a geopolitikai ideológia uralkodik, amelynek lényege Oroszország “feltartóztatása”.
“Ez sajnálatos, de meggyőződésem, hogy nem ez lesz a Nyugat külpolitikájának domináns eleme.” A Nyugathoz tartoznak a saját nemzeti érdekeiket nagyon is jól értő, régi, megállapodott országok, de olyan, “a 90-es évek elejétől függetlenné váltak is, amelyeket különböző fóbiák, sérelmek kínoznak. Erről nem tehetnek, ez az ő bajuk. Érzelmeiket teljesen megértve úgy véljük, a kívánttal teljességgel ellentétes eredményre vezet, ha kormányaik ezekből kovácsolnak gyakorlati külpolitikát. (…) Az élet rábírja az államokat, hogy a történelmi fóbiáktól visszatérjenek népük alapvető érdekeihez” – mondta.
Kifejtette: noha a dél-oszétiai háború után az Egyesült Államok kilátásba helyzete a kétoldalú kapcsolatok felülvizsgálatát, ő ilyet nem tapasztalt, hanem azt látta: terjed a szándék, hogy a kapcsolatokat mentessé tegyék az ideológiától, s egyetértés van abban, hogy ez elkerülhetetlen. A miniszter szerint ez a hozzáállás teljesen felülkerekedik majd.
“Bárki lesz is az Egyesült Államok új elnöke, népe és országa érdekei vezérlik majd, s ez mindenekelőtt olyan feladatok megoldását feltételezi, amelyek Oroszország nélkül nem megoldhatók” – mondta Lavrov. A rakétapajzs elemeinek tervezett európai telepítéséről az orosz diplomácia vezetője kifejtette: Moszkva javasolta, hogy elemezzék újra a veszélyeket, amelyekre az amerikai tervek hivatkoznak, s aztán döntsék el, milyen lépéseket kell tenni. “Az amerikai fél azt válaszolta, hogy már mindent eldöntött maga, Európa, Oroszország és Izrael számára is, de majd tesz bizalomnövelő lépéseket, s ezekről tájékoztatja Moszkvát. Ezt azóta is várjuk” – mondta Lavrov.
Hozzátette: a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló, jövő év végén lejáró START-1 szerződéssel hasonló a helyzet. Washington arra hivatkozva, hogy a hidegháborúnak vége, úgy véli, elegendő megállapodni a hordozókon elhelyezett nukleáris robbanótöltetek számáról, a raktárakban lévőkét, valamint a hordozókét nem szükséges korlátozni.
“Vagyis nem marad semmiféle eszköz a stratégiai erők ellenőrzésére. Olyan helyzetben, amikor nem csak Európában, hanem Oroszország déli és keleti határai mentén, s Észak-Nyugaton is rakétapajzs-elemek vannak megjelenőben, amikor Amerikában egyebek között földi stratégiai célpontok támadására alkalmas fegyverek világűrbe juttatásán dolgoznak, s mindez együtt több nagyságrenddel csökkenti a stabilitást” – figyelmeztetett Lavrov, hangsúlyozva, hogy Moszkva e téren is várja a rég ígért amerikai javaslatokat.
