A londoni gazdasági napilap megbízásából elvégzett közvélemény-kutatás öt nagy nyugat-európai országra – Németországra, Nagy-Britanniára, Olaszországra, Spanyolországra és Franciaországra -, valamint az Egyesült Államokra terjedt ki.
A vizsgálat kimutatta: jóllehet a NATO-alapokmány ötödik cikkelye a szövetségesek közötti kölcsönös segítségnyújtást írja elő, Németország, Olaszország és Spanyolország lakosságának többsége egyértelműen ellenezné, hogy országuk hadseregét bevessék például a balti köztársaságok megvédésére, ha azokat orosz fegyveres támadás érné.
Minden második német
Németországban eléri az 50 százalékot azoknak az aránya, akik elleneznék a baltiaknak nyújtandó fegyveres védelmet, és csak 26 százalék mondta azt, hogy támogatná.
Csak Nagy-Britanniában és Franciaországban vannak relatív többségben azok, akik helyeselnék a kelet-európai NATO-tagok fegyveres megvédését Oroszországgal szemben, de arányuk a britek között sem éri el a 40 százalékot, Franciaországban pedig épphogy meghaladja ezt a szintet.
Meredeken nő
A Harris közvélemény-kutató által elvégzett felmérés szerint a grúziai háború óta meredeken nőtt azoknak a nyugat-európaiaknak a száma, akik szerint Oroszország nagyobb veszélyt jelent a világ stabilitására, mint például Irán, Irak vagy Észak-Korea. Még augusztusban is, közvetlenül a grúziai orosz katonai bevonulás előtt, a megkérdezett nyugat-európaiak alig 4 százaléka tartotta Oroszországot a legnagyobb globális biztonsági fenyegetésnek; szeptemberre ez az arány 17 százalékra emelkedett.
Az Egyesült Államokban hasonló folyamat zajlott le: a leginkább Oroszországtól tartók aránya egyetlen hónap alatt 2 százalékról 13 százalékra szökött fel.
Ezzel együtt azonban a vizsgált országok lakosságának egyértelmű többsége ellenzi, hogy kormányuk a közegészségügy vagy a szociális programok rovására emelje a védelmi kiadásokat.
Félnek, de nem lépnek
A Financial Times szerint az egész felmérés „legkirívóbb” eleme az a kontraszt, hogy jóllehet az európaiak egyre jobban félnek Oroszországtól, mégsem hajlandók támogatni semmilyen lépést a Moszkva által támasztott kihívások katonai ellensúlyozására.
Erős megosztottság mutatkozik a vizsgálat szerint Európa és Amerika között abban, hogy melyik amerikai elnökjelölt védené meg hatékonyabban az európai érdekeket Oroszországgal szemben.
A Financial Times keddi ismertetése szerint mind az öt nyugat-európai országban a lakosság jelentős többsége – Németországban és Spanyolországban csaknem a 60 százaléka – a demokrata párti jelöltben, Barack Obamában bízik, a republikánus John McCain ugyanakkor egyik nagy európai országban sem ért el 20 százalékot ezen a listán.
Az amerikaiak 41 százaléka szerint azonban McCain jobb lenne Európának, s csak 37 százalékuk vélekedett így Obamáról.
