Az Obama külpolitikai stratégiáját formáló csapaton belül a Balkánért felelős tapasztalt diplomata, aki 1997 és 1999 között Bill Clinton elnök délszláv ügyekben illetékes különképviselője volt, úgy vélte, hogy Koszovó kérdését külön kell választani Szerbia európai integrációjától, s az elszakadt volt tartomány függetlenségének Belgrád általi elismerését nem szabad a szerb EU-tagság feltételévé tenni.
Robert Gelbard megítélése szerint a Bush-kormányzat hivatali ideje első négy évében egyáltalán nem foglalkozott a Balkánnal, majd “hirtelen Koszovót állította balkáni politikája középpontjába”.
Szerbia, a Balkán középpontja
Hiszem, hogy regionális stratégiát kell kialakítanunk, s azt is, hogy ennek középpontja Szerbia kell legyen. A történelemből tudjuk, hogy ha Szerbiában stabilitás és fejlődés van, akkor ugyanaz tapasztalható az egész régióban. Hiba olyan politikát folytatni, amely Koszovóra összpontosít. Régióban gondolkodó politikára van szükség – magyarázta a szerb hírügynökség újságírójának Gelbard.
A diplomata szerint Barack Obama és munkatársai olyan Szerbiát szeretnének, amely teljes mértékben integrálódott az euro-atlanti intézményekbe. A jelenleginél jobb helyzetben akarjuk látni az országot és népét. Hisszük, hogy a szerb kormány képes ezt elérni, és olyan szerb kormányt szeretnénk, amely együttműködik a következő amerikai kormányzattal, hogy visszatérhessünk az országaink közti korábbi igen jó kapcsolatokhoz – fogalmazott a demokrata elnökjelölt tanácsadója.
Nem feltétel Koszovó elismerése?
Gelbard – anélkül, hogy véleményét bővebben kifejtette volna – úgy vélte, hogy Washington Balkán-politikája, s az amerikai-szerb viszony akkor is jobb lesz a jelenleginél, ha nem Barack Obama, hanem a republikánus John McCain nyeri meg az elnökválasztást.
A diplomata nem értett egyet a balkáni ügyekben Washingtonban máig fontos véleményformálónak tartott Richard Holbrooke egykori külügyi államtitkár-helyettessel, aki szerint Szerbiát mindaddig nem szabad beengedni az EU-ba, amíg el nem ismeri Koszovó függetlenségét.
“Koszovó elismerése teljesen külön kérdés, és sosem merült fel az EU-tagság feltételeként” – mondta, hozzátéve: nem szabad nem tudomásul venni, hogy a szerb népből, nagyon sok szerb emberből erős és érthető érzelmeket vált ki Koszovó.
A Koszovó kérdésében Belgrádnak adott moszkvai támogatás kapcsán kijelentette, hogy Oroszország “nagyon veszélyes sakkjátszmát játszik”, s “igazából nem érdekli Szerbia”. Az oroszok “azért tesznek úgy, mintha nagyon jó kapcsolataik lennének Szerbiával, hogy könnyebben megoldhassák a Nyugattal kapcsolatos problémáikat. Az orosz kormánynak nem komoly érdeke, hogy támogassa Szerbiát. Szerencsétlen tévedés lenne, ha a szerb nép elhinné, hogy jövője Oroszországhoz kötődik” – magyarázta Obama külpolitikai tanácsadója.
