A genfi székhelyű szervezet az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának utóda, s plenáris ülésén az orosz nagykövet úgy vélte, hogy Grúzia “hamis információkat” terjeszt és “rágalomhadjáratot” is folytat.
A diplomata egyben megismételte azt a moszkvai vádat is, hogy Grúzia volt az agresszor Dél-Oszétiában. Az orosz hadsereg beavatkozása tette lehetővé, hogy megakadályozzák az “emberi katasztrófát” – fűzte hozzá, hangoztatva: “orosz állampolgárokat öltek meg”.
Etnikai tisztogatás:
A tanács nigériai elnöke rendre utasította az orosz nagykövetet, és felkérte a delegátusokat, hogy ne vessenek fel olyan kérdéseket, amelyek nincsenek kapcsolatban az ülés napirendjével.
Az újabb orosz vádaskodásáradat azzal egy időben hangzott, hogy a hágai Nemzetközi Bíróságon megkezdődött az az eljárás, amelynek során Grúzia azt szeretné elérni az ENSZ-testületnél, hogy Oroszországot utasítsa az “etnikai tisztogatás” megállítására a papíron Grúziához tartozó Dél-Oszétiában és Abháziában, ahol a lakosság többsége orosz személyi okmányokkal rendelkezik.
Mindent megszakítanának a NATO-val
Oroszország véget vet mindenfajta együttműködésnek a NATO-val, ha Grúzia csatlakozhat a katonai szervezet tagsági akciótervéhez (MAP) – jelentette ki hétfőn Dmitrij Rogozin, a NATO-hoz akkreditált orosz nagykövet.
“Az egy dolog, hogy agyonkényeztetik az Egyesült Államok bábfiguráját, de az már más kérdés lenne, hogy taggá fogadnának egy agresszor államot” – fogalmazott Rogozin Grúziára és a grúz elnökre, Miheil Szaakasvilire utalva. Ebben az esetben semmiféle együttműködésről nem lehet szó Oroszország és a NATO között – tette hozzá a diplomata, a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva.
Dick Cheney amerikai alelnök a múlt héten Tbilisziben tett villámlátogatása során leszögezte: Washington teljes mértékben elkötelezett a NATO-tagság előszobájának tekintett akciótervben való grúz részvétel, illetve a kaukázusi ország teljes jogú tagsága mellett.
Messze még a grúz NATO-tagság
Szakértők szerint messze még Grúzia NATO-tagsága, az ország valószínűleg idén már nem kap meghívást az előszobát jelentő úgynevezett tagsági akciótervbe. A Magyar Külügyi Intézet két munkatársa, Rácz András és Romsics Gergely szerint az Egyesült Államok erősítheti-e a katonai jelenlétét a kaukázusi országban és a NATO részt vehet-e a grúz-orosz konfliktus rendezésében.
