Ez az első eset, hogy Párizs felveti büntető intézkedések lehetőségét a mostani válságban.
Bernard Kouchner párizsi sajtóértekezletén beszélt a szankciók bevezetésének lehetőségéről, de részleteket nem közölt arról, hogy azok milyen formát ölthetnek. A politikus arra hivatkozott, hogy a válság miatt jövő hétfőre összehívott rendkívüli EU-csúcsértekezlet előtt nem kívánja előrevetíteni a büntető intézkedések bevezetését.
Nem csak konferenciáznak
Kouchner megjegyezte, hogy a francia diplomácia nem elégszik meg konferenciák összehívásával, hanem az EU 26 másik tagállamával együttműködve megpróbál kidolgozni egy olyan „erőteljes hangvételű” dokumentumot, amelyben kifejezésre juttatják, hogy nem akarják elfogadni a grúziai helyzetet.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ironikus hangnemben reagált Kouchner bejelentésére a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek a tádzsik fővárosban megrendezett éves csúcstalálkozóján: francia kollégája szavait úgy értékelte, hogy azok azt a „teljes zavarodottságot” tükrözik, mely egyes nyugati országokon lett úrrá amiatt, hogy „kedvencük” (azaz Grúzia) „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket”.
Húsz napja tart a konfliktus
Oroszország kedden ismerte el Dél-Oszétia és Abházia Grúziától való függetlenségét. Ennek előzményeként Grúzia augusztus 8-ra virradóra fegyveres támadást indított – a magát a tbiliszi központi kormány befolyása alól korábban kivonó – Dél-Oszétia feletti szuverenitása helyreállítása érdekében, ami a szakadár régiókban békefenntartókat állomásoztató Oroszország erőteljes ellentámadását váltotta ki.
Oroszország, amely Európa gázellátásának negyedét biztosítja, a hét elején már óva intett attól, hogy elhidegüljenek az EU-tagállamok kapcsolatai Moszkvával.
