Az öt parlamenti párt – a szociáldemokrata párt (SPÖ), a néppárt (ÖVP), a Zöldek, a szabadságpárt (FPÖ) és a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) – mellett biztosra vehetően további három szervezet gyűjtött össze elegendő számú támogatónyilatkozatot ahhoz, hogy szövetségi szinten jelölteket állítson: a Liberális Fórum (LIF), a kommunista párt (KPÖ) és a Mentsétek meg Ausztriát (Rettet Österreich) elnevezésű, Európai Unió-ellenes polgári kezdeményezés.
A választási törvény értelmében az indulási jog megszerzéséhez országosan 2600 – az egyes tartományokban eltérő számú -, a választókörzeti irodában személyes megjelenéssel és aláírással hitelesített nyilatkozat szükséges. A beadási határidő pénteken járt le. Saját közlése szerint sikerült átlépnie a megszabott támogatottsági küszöböt Fritz Dinkhauser Listájának és A keresztények nevű csoportnak is, bár hivatalosan az utóbbi kettőt még nem erősítették meg.
Alig több mint egy hónappal a szavazás előtt a legfrissebb felmérések szerint a választók csaknem 40 százaléka még nem döntötte el, hogy melyik pártra fog szavazni. A linzi IMAS közvélemény-kutató intézet vezetője úgy értékelte az eredményt, hogy a bizonytalanok számának növekedését a törzsszavazói bázis zsugorodása is előidézi. Azoknak az aránya, akik már most tudják, hogyan fognak szeptember végén szavazni, 38 százalékot tesz ki.
Különösen nagy kihívás elé állítja a pártokat, hogy egy másik felmérés tanúsága szerint az osztrákok alig egytizede hiszi azt: a választás után jobban alakulnak majd a dolgok. A kitapintható apátiába minden bizonnyal belejátszik a közelmúltban felrúgott, szociáldemokrata-néppárti nagykoalíció összességében terméketlennek és kiábrándítónak bizonyult másfél éve.
Péntek este megkezdődik a párt- és listavezetők televíziós összecsapásainak sorozata, amely a választási hadjárat sajátságos, egyben látványos elemét képezi. Összesen tíz párviadalra kerül majd sor, lehetőséget nyújtva a pártok első embereinek, hogy egyfelől kifejtsék saját nézeteiket, másfelől bírálják az ellenfél elképzeléseit. A párosításokat úgy szervezték meg, hogy mindenki mindenkivel összemérhesse erejét és tudását. A „kettős” csaták mellett két alkalommal többszereplős vitafórumot is rendeznek.
Az első menetben a két jobboldali párt, az FPÖ és a 2005-ben belőle kivált BZÖ listavezetője ütközik meg egymással. A tusa már csak azért is érdekesnek ígérkezik, mert az FPÖ élén álló, az idegenellenes és a populista szólamokat fiatalos stílussal ötvöző Heinz-Christian Strache nem is olyan régen még mesterének és pártfogójának tekintette a BZÖ régi-új vezetőjét, Jörg Haider karintiai elöljárót.
Politológusi elemzések szerint az ORF műsorára tűzött választási viták a nézők túlnyomó többségében – 80-90 százalékában – csupán megerősítik a pártokról kialakult véleményt, újdonsággal nemigen szolgálnak a számukra. Öt százalékra tehető azok aránya, akik a hallottak-látottak hatására megváltoztatják álláspontjukat: szoros verseny esetén ez döntő fontosságú lehet.
