A grúziai helyzet miatt összehívott értekezlet egyrészt abban tér el az utóbbi évek üléseitől, hogy annak keretében a 26 tagállam képviselői valószínűleg nem tartanak megbeszélést a NATO sajátos partnerével, Oroszországgal. A találkozóra amerikai kezdeményezésre kerül sor, de mások, például Göncz Kinga magyar külügyminiszter is úgy értékelte, hogy a grúziai válság ügyében szükség van tárgyalásokra minden fórumon. Az Egyesült Államok már értésre adta, hogy a grúziai válság kezelése miatt egészen biztosan változik a viszonya Moszkvával.
Az amerikai NATO-nagykövet egy hét végi nyilatkozatban úgy vélte, ez várhatóan a szövetség és Oroszország viszonyában is változást jelent, mégpedig minimálisan a hidegháború vége óta kidolgozott együttműködési formák felülvizsgálatát. Az intézményesített közeledés jegyében a miniszteri NATO-találkozókra az utóbbi években Oroszország meghívást kapott, emellett egyes területeken – például a terrorellenes küzdelem vagy a rakétavédelem – külön fórumok működtek a két fél között.
A NATO eddig csak óvatosan bírálta a grúziai orosz fellépést, a szövetség és több tagországa nyomatékosan értésre adta, hogy a válságövezetben csak olyan megoldást tud elképzelni, amely nem érinti Grúzia területi egységét és függetlenségét, a korábbi helyzet visszaállítását is magában foglalja, és mellőzi az erőszakot, különösen az aránytalan túlerő alkalmazását. Nem lehet szó a távolabbi jövőre kilátásba helyezett grúz NATO-csatlakozás visszavonásáról sem.
A keddi találkozón minden bizonnyal szó esik arról, milyen módon járulhat hozzá a NATO a szakadár területek ellenőrzése miatt kirobbant grúziai konfliktus rendezéséhez. Ugyanerről a témáról tanácskoztak néhány nappal ezelőtt az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei is. Utóbbiak az unió készségét fejezték ki, hogy bekapcsolódjon a rendezésbe a diplomáciai erőfeszítések keretében, illetve szükség esetén akár a helyszíni megfigyelésből is kivegye a részét.
