Nagyvilág

Az európai lapok szerint mindenki hibás a dél-oszét válságban

Túl sokáig babráltak az érintett felek a Kaukázus nevű lőporos hordóval, amely pénteken felrobbant - mutatott rá a svájci Tages-Anzeiger. A londoni The Times emlékeztetett arra, hogy Moszkva változatlanul saját befolyási övezetének tekint minden, Oroszországgal szomszédos területet, így Grúziát is.

Valakinek, valamikor megálljt kellett volna parancsolnia, ám ezt senki sem tette. Az oroszok csökönyösen megakadályozták a konfliktus bármilyen megoldását. Az amerikaiak pedig fenntartás nélkül támogatták Mihail Szaakasvili grúz elnököt. A “bűvészinas” pedig most önállósította magát, és háborút robbantott ki. Elvakultan bízott a gyors győzelemben, ám elszámította magát – írja a Tages-Anzeiger.

A The Times szerint abban az összefüggésben, hogy Moszkva változatlanul saját befolyási övezetének tekint minden, Oroszországgal szomszédos területet, így Grúziát is, minden nyugati nyereség szükségszerűen orosz veszteségként kerül a mérleg serpenyőjébe. Moszkva persze fölháborodik a Grúziának és Ukrajnának tett NATO-tagságon. Szaakasvili grúz elnök egy józan pillanatában autonómiát kínált fel Dél-Oszétiának. Ez kellene, hogy az alapja legyen a sürgős diplomáciai erőfeszítéseknek, amelyekkel vissza lehetne rántani a két szemben álló felet a szakadék széléről.

Cezúra

A bécsi Der Standard szerint a kaukázusi háború cezúrát jelent az egész térség számára. A posztszovjet térség négy válságövezete – Abházia, Dél-Oszétia, Karabah, Dnyeszteren túli terület – csaknem két évtizede mérgezi a politikai légkört Európa keleti részén, megakadályozva a normális demokratikus fejlődést. Dél-Oszétiában nem kevesebbről van szó, mint a posztszovjet imperializmus visszaszorításáról.

Grúzia elnöke szembeszegül az oroszok megfélemlítési kísérleteivel, és a nyugati országok segítségében bízik. Csakhogy illúziókat táplál: a NATO aligha fog megkockáztatni egy háborút Oroszországgal, hogy megmentse Grúziát – állapította meg a párizsi Le Figaro. – A Tbiliszi mellett fekvő vaciani légitámaszpont orosz bombázása, ahol amerikai tanácsadók is tartózkodnak, nyíltan megmutatta a Nyugat tehetetlenségét. Az EU francia elnökségére most az a feladat hárul, hogy átvegye a kezdeményezést és megakadályozza a Moszkvához fűződő viszony jóvátehetetlen romlását.

Előre menekülnek

Szaakasvili elnök olyan politikát folytat, amelynek célja közelebb hozni Grúziát a NATO-hoz és az Európai Unióhoz – mutatott rá a brüsszeli De Morgen. – Ez viszont konfliktusokat eredményez Moszkvával. Csapatainak mozgósításával a grúz elnök előremenekül, hogy ráncba szedje a lázadó déloszéteket. Rövid távon ez bizonyára erősíteni fogja népszerűségét saját hazájában.

Óriási hibának tartja a lengyel Gazeta Wyborcza a grúz offenzívát az “alkotmányos rend helyreállítására”. A néhai szerb diktátorhoz, Slobodan Milosevichez hasonlóan Szaakasvili sem fogta fel, hogy hazája csak két lehetőség között választhat: vagy búcsút mond a két szakadár régiónak, Abháziának és Dél-Oszétiának, vagy pedig Grúzia véres konfliktusok nyomán fog felbomlani… A grúz elnöknek, aki a Nyugat és Lengyelország kedvence volt, inkább előbb, mint utóbb fizetnie kell a hibáiért.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik