Mint Luka Karadzic – az egy hete őrizetbe vett politikus testvére – a szerb sajtóval közölte, pénteken este, 5 perccel a határidő lejárta előtt elküldték a folyamodványt, de az nem érkezett meg a hétfői postával a háborús bűnösök ügyeiben eljáró különleges belgrádi bíróságra. Legközelebb kedden kézbesíthetik, s attól kezdve három napon belül kell döntenie egy három tagú különleges bírói testületnek arról, hogy megtörténhet-e a kiadatás.
Radovan Karadzsics ügyvédje, Svetozar Vujacic korábban úgy nyilatkozott, hogy elvben fennáll a kiadatás letiltásának a lehetősége, de ő igazából nem bízik egy ilyen döntésben. Amennyiben a három bíró elutasítja az óvást, a Hágába küldésről szóló döntést a szerb belügyminisztériumnak kell meghoznia.
A várakozás közben hétfőn már a hetedik tüntetést tartották a szerb radikálisok szervezésében Belgrád központjában Karadzsics letartóztatása miatt. A megmozdulások déli tizenkettőkor kezdődnek a város központi terén, s kedden estére egy minden korábbit felülmúló tiltakozást hirdetett a Szerb Radikális Párt.
A tüntetésre, amelyet Vojislav Kostunica volt miniszterelnök Szerbiai Demokrata Pártja is támogatásáról biztosított, több tízezer embert várnak.
Az esemény tovább növelheti a Karadzic letartóztatása miatt egyre növekvő feszültséget. A felkorbácsolt indulatok miatt a belgrádi városi közgyűlésben többséget alkotó, demokratikusnak nevezett pártok a múlt hét végén megegyeztek arról, hogy képviselőik nem vesznek részt a testület hétfőre összehívott ülésén. Így lehetővé vált, hogy a közgyűlési elnök meghatározatlan ideig halasztást rendeljen el, amit meg is tett.
Boris Tadics elnök címére – főleg az interneten – változatlanul özönlenek a Radovan Karadzsics letartóztatása miatti, zömükben halálos fenyegetések. A baljós üzenetek küldői között van Vjerica Radeta, a Szerb Radikális Párt parlamenti képviselője is, aki kijelentette, hogy a Radovan Karadzic letartóztatása mögött álló Boris Tadic “árulást” követett el, s az “árulóknak” Szerbiában nem szoktak megbocsátani.
A képviselőnő példát is mondott: Zoran Ddzsindzsicset, a Slobodan Milosevics letartóztatásában, rezsimjének felszámolásában oroszlánszerepet játszó, 2003-ban meggyilkolt miniszterelnököt, és az Obrenovics-dinasztiát említette, amelynek tagjai közül többet azért gyilkoltak meg, mert a családalapító Milos az 1800-as évek elején megölette a jelenlegi szerb királyi család névadóját, a Karadzsordzse néven emlegetett Dzsordzse Petrovicsot.
