Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének arra a levelére reagáltatta Markót, amelyben a református püspök személyes találkozót sürgetett a romániai helyhatósági választások után kialakult helyzet megvitatása, valamint “az erdélyi magyar együttműködés megteremtésére”. Tőkés közölte azt is, hogy hasonló megbeszélést kezdeményezett a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőivel – írja a bukaresti kiadású Új Magyar Szó.
“Eddig sem zárkóztam el, s most sem zárkózom el attól, hogy egy asztalhoz üljek Tőkés Lászlóval” – mondta a lapnak Markó.
Másként látják a választást
A két politikus eltérően értékeli a helyhatósági választások eredményeit. Az RMDSZ-nek összesen 184, az MPP-nek pedig 11 polgármesteri széket sikerült megszereznie. Az első fordulót követően már kiderült, hogy az RMDSZ-nek összesen 2284 helyi és megyei önkormányzati képviselője lesz a következő négy évben, míg az MPP-nek 508.
Ezen kívül az RMDSZ-nek négy megyében (Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár) sikerült elnyernie a megyei tanácselnöki tisztséget is.
Mindebből az RMDSZ azt a következtetést vonta le, hogy az őszi parlamenti választásokon egymaga is képes versenybe szállni, mert értékelése szerint az MPP vesztett a mostani megmérettetésen.
Tőkés azonban hibásnak véli ezt az értelmezést, szerinte az RMDSZ lebecsüli az MPP által elért eredményt, holott komoly fegyverténynek számít a 11 polgármesteri szék megszerzése.
Erősödött a magyar jelenlét?
Tőkés utalt arra, hogy nőtt a magyarság képviselete a négy évvel ezelőtti eredményekhez képest, amit a püspök annak hozadékának tekint, hogy színre lépett a polgári oldal. Mint mondta, az RMDSZ 320 megyei és helyi tanácsosi mandátumot veszített, míg a polgári oldal 508 helyhez jutott, ami a magyar jelenlét egyértelmű erősödésének tekinthető. A magyar polgármesterek száma elérte a 195-öt, ami kilenccel gyarapodott 2004-hez képest – érvelt Tőkés.
Az erdélyi Krónika vezércikkében Gazda Árpád úgy látja: noha kijelentő mondatban ezt még az RMDSZ egyik vezetője sem fogalmazta meg, a nyilatkozatok egyértelműen arra utalnak, hogy a szövetség nem kíván egyezkedni a Magyar Polgári Párttal.
Mégis alkut kötnek?
Az erdélyi Krónika szerint a két szervezet közötti nézeteltérések késleltetik a sepsiszentgyörgyi, baróti és gyergyószentmiklósi alpolgármesterek megválasztását, mivel egyik alakulat sem mondana le a tisztségről. A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) azonban úgy tudja, hogy lehetséges a politikai alku. Eszerint például elképzelhető, hogy az MPP kapja meg a Hargita megyei tanács egyik alelnöki székét, cserében pedig az RMDSZ alpolgármestert állíthat Gyergyószentmiklóson, ahol MPP-s jelölt nyerte el a polgármesteri posztot.
Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács új RMDSZ-es elnöke ugyan e szövetségből szeretne maga mellé alelnököket, de az ÚMSZ-nek nem zárta ki az alku lehetőségét az MPP-vel. A lap megjegyzi: Hargita megye önkormányzatában többségben vannak az RMDSZ-es tanácsosok, a gyergyói helyi tanácsban azonban kevesebben, mint az MPP-sek, akik a polgármestert is adták.
Az MPP helyezkedik
Csíkszeredában már eldőlt az alpolgármesterek személye, az RMDSZ-es többségű helyi tanács a szintén RMDSZ-es Szőke Domokost és Antal Attilát választotta, Szondy Zoltánt, az MPP jelöltjét leszavazták. Háromszéken (Kovászna megye kisebb tájegysége) nem körvonalazódik a Hargita megyeihez hasonló alku. A lap értesülései szerint az RMDSZ-es többségű megyei önkormányzatban gond nélkül választják alelnököknek a szövetség eddigi alsó-háromszéki jelöltjeit, Demeter Jánost és Henning Jánost. E városban ugyanakkor az MPP mindkét alpolgármesteri székre igényt tart.
A nem magyar többségű erdélyi területeken magyar és román jelöltek egyaránt pozícióba kerültek. Zilahon – ahol négy éve nem volt magyar alpolgármester – a helyi tanács egyaránt megszavazta az RMDSZ-es Sojka Attilát és a román szociáldemokrata Gabriela Dana Cotát.Szatmárnémetiben a hétvégén Ilyés Gyula polgármester eskütétele után ugyancsak simán megválasztották a két alpolgármestert. Egyikük Kereskényi Gábor, az RMDSZ városi elnöke, a másik alpolgármesteri posztot a román liberálisok kapták.
