Dmitrij Medvegyev orosz elnök első jelentős katonai személyügyi döntésében Nyikolaj Makarov hadseregtábornokot nevezte ki vezérkari főnökké, leváltva a 2004 óta a posztot betöltő Jurij Balujevszkijt. A változás összhangban van a Putyin által megindított nagyszabású haderőreformmal, és annak következetes továbbvitelén túl az ország nemzetközi megítélését is javítja.
Az orosz fegyveres erők nem csupán felszerelésükben, de mentalitásukban is igen nehezen szabadulnak meg a Szovjetunió hagyatékától. Míg az ország más szektorai, elsősorban az energiaipar, a nyersanyagbányászat és -feldolgozás, illetve a nehézipar sikeresen megújultak, a hadsereg máig az újoncok zaklatásáról, az elöregedő felszerelésről, légi, vízi, szárazföldi szerencsétlenségekről híres. A szintén sikerszektornak minősülő katonai-ipari komplexum is elsősorban hatalmas exportbevételeiből él, az új felszerelés még mindig ritkaságnak számít.
Még mindig szuperhatalom akar lenni
Eközben a hadsereg vezetői, élükön a most leváltott Balujevszkijjel, még mindig szuperhatalmi ábrándokat kergetnek, nyilatkozataik pedig rendszerint agresszívek, fenyegetőzők. Balujevszkij januárban például azzal riogatott, hogy Oroszország nukleáris csapást fog mérni Lengyelországra, amennyiben az Egyesült Államok ott rakétavédelmi rendszert telepít, februárban pedig kijelentette, hogy be fognak vonulni Koszovóba, ha az kinyilvánítja függetlenségét.
Talán éppen ezek a megnyilvánulások vezettek közvetlenül Balujevszkij leváltásához. Most hogy az elnökség átadása lezajlott, és Medvegyevnek, illetve Putyinnak nem kell többé tartania egy belső klánháborútól, időszerűvé vált, hogy végleg megszabaduljanak a régi szovjet „relikviáktól” a hadseregben is. Balujevszkij elhallgattatása csapás a mélyen Nyugat-ellenes, a Szovjetunió régi hatalmának visszaállítását sürgető szilovikokra is.
Putyin reformált
A Putyin által megkezdett katonai reform első lépése a katonai költségvetés jelentős, fokozatos növelése volt, ami máig tart. Ez a megnövelt összeg (ami idén meghaladja a negyven milliárd dollárt), eddig arra volt elég, hogy a meglévő fegyverzetet karbantartsák, korszerűsítsék, illetve néhány új eszközt rendszerbe állítsanak.
Növelték a katonák fizetését, emberi körülményeket teremtettek számukra, és részben áttértek a szerződéses állományra, egy évre csökkentve a besorozott állomány szolgálati idejét.
Az előző védelmi miniszter, Szergej Ivanov 2007 februárjában jelentette be, hogy a fegyveres erők korszerűsítésére nyolc év alatt 189 milliárd dollárt fognak költeni. Meg kell jegyezni, hogy a dollár vásárlóereje Oroszországban jóval magasabb, hiszen alacsonyabbak a bérköltségek, illetve a nyersanyag is.
Új szemlélet, új miniszter
Ahhoz azonban, hogy Oroszország regionális nagyhatalmi szerepéhez méltó, korszerű hadsereggel rendelkezzen, új szemléletmódra is szükség van. Ennek első látványos jele Anatolij Szergyukov védelmi miniszter tavaly februári hivatalba lépése volt. Szergyukov nem a hadsereg berkeiből való: előzőleg Oroszország Adóügyi Minisztériumát vezette.
Az „adóellenőr” védelmi miniszterré válása hangos nemtetszést váltott ki a tábornokok körében, a most leváltásra került Balujevszkijjel is számos koncepcióbeli nézeteltérésük volt. Ezek középpontjában a fegyveres erők átszervezése, személyi állományuk, fegyverzetük csökkentése állt.
Szergyukov feladata a hadsereg csökkentésének és modernizációjának levezénylése. Balujevszkij viszont képtelennek bizonyult az együttműködésre.
Lecsillapodnak a hidegháborús kedélyek
Az új védelmi miniszter, Nyikolaj Makarov, Balujevszkijjel ellentétben modernista felfogásáról híres, ezen felül Szergyukov védelmi miniszter szövetségesének számít. Makarov, hasonlóan Oroszország politikai és katonai elitjéhez, nem Nyugat-barát, de nem is szélsőségesen Nyugat-ellenes.
Az ő vezetésével az új hidegháborús kedélyek csillapodása várható, a hivatalos megnyilvánulások szintjén legalábbis, de a jelenlegi helyzetben ez is nagy előrelépésnek számít.
Az orosz haderő kész és képes a megújulásra. A politikai vezetés világossá tette, hogy immáron az ország elsődleges prioritásai közé tartozik Oroszország regionális katonai dominanciájának visszaállítása, és sok év után ezt nem szavakkal, hanem tettekkel fejezik ki.
a világ második legnagyobb hadi gépezete
Bár az orosz fegyveres erők problémái jelentősek, nem szabad elfelejteni, hogy még mindig a világ második számú hadigépezetéről van szó. A szárazföldi hadsereg nagyjából négyszázezer főt számlál, mintegy 22 800 harckocsival, 15 ezer gyalogsági harcjárművel, 10 ezer páncélozott szállító harcjárművel, 30 ezer vontatott és önjáró löveggel, 4350 rakéta-sorozatvetővel rendelkezik. A légierő személyi állománya 148 ezer fő és 1650 bevethető harci repülőgéppel bír. A haditengerészet állományába 133 ezer fő tartozik, akik többek között egy repülőgép-hordozót, öt cirkálót, tizenhét rombolót, egy tucat ballisztikusrakéta-hordozó atom-tengeralattjárót, két tucat nukleáris meghajtású, illetve ötven hagyományos meghajtású vadász-tengeralattjárót, valamint húsz partra szállító hajót üzemeltetnek. Oroszország több ezer nukleáris robbanófej, illetve hatalmas vegyi- és biológiai fegyverállomány birtokában van.
