Tíz napos tárgyalás után szerda este született meg az áttörés: a két utolsó vitatott kérdésben is sikerült megállapodni. A tervezet lehetővé teszi az aláíró országok számára, hogy együttműködjenek a szerződést alá nem író országokkal, és nem tiltja be új generációs kazettás bombák használatát, amely pontosabban célba találnak.
A dublini tárgyalásokon 109 állam vesz részt, de az Egyesült Államok, Oroszország és Kína azonban nincsen jelen.
“Ez egy határozott és nagyszabású tilalom, amely valamennyi kazettás lövedékre vonatkozik” – mondta a brit hírügynökségnek Christian Ruge, a norvég küldöttség tagja.
Virtuális aknamező
A kazettás bombák a levegőben szétnyílnak, és több száz “kis bombát” szórnak szét nagy területen. Ez utóbbiak nem mindig robbannak fel, virtuális aknamezőt hozva létre, megölve vagy megsebesítve azokat, akik később találnak rájuk, például kíváncsi gyermekek.
Nagy-Britannia szerdán felajánlotta, hogy a hadserege a jövőben nem használ kazettás bombákat, és Gordon Brown kormányfő minél szigorúbb egyezményt szorgalmazott.
Korlátoznák
Az Egyesült Államok nem vett részt a tanácskozáson. Jogvédők azzal vádolták meg, hogy szövetségesein – Nagy-Britannián, Kanadán, Franciaországon, Németországon és Ausztrálián – keresztül próbálja meg korlátozni a majdani megállapodás hatályát.
A tervezetet pénteken terjesztik be a plenáris ülésre, ahol várhatóan elfogadják.
