Carter – akinek szavait a hétfői The Times idézi – a walesi Hay-on-Wye kisváros évente megrendezett, nemzetközi rangú irodalmi-közéleti fesztiválján beszélt. A beszámolóból nem derül ki, hogy az amerikai politikus információja az izraeli nukleáris fegyverek számáról milyen forrásból származik.
Izrael soha nem szolgál hivatalos adatokkal atomfegyverzetéről, még annak létezéséről sem; a vezető brit napilap ezért „meghökkentőnek” nevezi a volt amerikai elnök kijelentését. Az elfogadott szakértői konszenzus mindazonáltal kétszázra teszi az izraeli nukleáris töltetek lehetséges számát.
Carter a walesi rendezvényen annak a véleményének is hangot adott, hogy az amerikai kormánynak közvetlen tárgyalásokkal kellene rábírnia Iránt atomprogramja feladására. A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) – a világ egyik legnagyobb hadászati-politikai kutatóműhelye – által éppen múlt héten kiadott új elemzés szerint az iráni atomprogram hatására erőteljesen növekszik az érdeklődés a nukleáris energia iránt a tágabb értelemben vett Közel-Keleten, és ez könnyen térségi atomfegyverkezési versennyé fajulhat.
Az „Irán árnyékában – Nukleáris programok a Közel-Keleten” című jelentés szerint a térségi országok zöme ugyan még legalább 10-15 évre van attól, hogy érdemi atomreaktor-kapacitásra tegyen szert, de az iráni fejlesztési program miatt „Szaúd-Arábiától Algériáig” egy sor állam érezheti annak kényszerét, hogy felvegye a versenyt Iránnal. Az IISS tanulmánya is tényként kezeli, hogy Izraelnek van atomfegyverzete.
