Az előrejelzések alapján megismétlődni látszanak a korábbi forgatókönyvek: fej fej mellett haladva 30 százalék feletti eredményre számíthat a Borisz Tadics köztársasági elnök által fémjelzett és a Demokrata Párt vezette Európai Szerbiáért Koalíció, illetve a háborús bűnös Vojiszlav Seselj által alapított ultranacionalista Szerb Radikális Párt. A harmadik helyre a Vojiszlav Kostunica jelenlegi miniszterelnök által irányított Szerb Demokrata Párt várható, 10-15 százalékos eredménnyel. Ám biztosan átlépi a küszöböt a posztkommunista Szerb Szocialista Párt és a szabadelvű beállítottságú Liberális Demokrata Párt is.
Melyik útra lépnek?
Az elemzések egyértelműek: ha a radikálisok kimaradnak a leendő kormányból, Szerbia euroatlanti integrációja folytatódhat. Amennyiben azonban a Szerb Radikális Párt alakít kormányt, nemcsak az integrációs folyamat áll meg, de egy új biztonsági kockázat is kialakul.
Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy az észak-koszovói szerb többségű területek körüli feszültség idején, illetve a nehezen működőképes Bosznia-Hercegovina mellett egy nacionalista belgrádi hatalom mindent megtesz majd a helyzet destabilizálásáért, ami komoly kihívást jelent majd az EU-nak, és így Magyarországnak is. A nacionalista kártya kijátszása érdeke is lesz egy esetleges radikális kormánynak, hiszen támogatói számára aligha fog tudni felmutatni életszínvonal-növekedést.
Beédesgetnék a koalícióba a radikálisokat?
A választások utáni nagy kérdés, hogy a mérleg nyelvét alkotó Szerb Demokrata Párt és Szerb Szocialista Párt kivel köt koalíciót. Az utóbbi időkben az inkább nacionalista retorikát folytató Vojiszlav Kostunica mindenestre nem zárja ki az együttműködést a radikálisokkal, ahogyan a szocialisták sem. A jelenlegi miniszterelnökre várhatóan hatalmas külföldi nyomás nehezedik majd.
Erre utal, hogy az Európai Unió a vízummentesség beígérésével egyértelműen Tadics elnök politikai irányvonala mellett kampányol, ugyanakkor Kostunica mellett Vlagyimir Putyin kötelezte el magát. Ez utóbbi lépés azzal is magyarázható, hogy a Demokrata Párt a kampányban megakadályozta a korábban aláírt szerb-orosz energetikai együttműködés parlamenti ratifikációját, amivel megakasztották a Déli Áramlat-gázvezeték további tervezését és a nisi kőolajfinomító orosz kézbe adását.
A vajdasági magyarokon múlhat
Magyar szempontból nem mellékes a Magyar Koalíció szereplése, mely a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének koalíciójából jött létre. A magyar egység lehetőséget teremthet arra, hogy a koalíció a korábbi háromnál több képviselőt juttasson a parlamentbe (a szabályok szerint a kisebbségeknek nem kell átlépniük az ötszázalékos küszöböt, hanem annyi képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba, ahányszor elérik az egy szerb képviselőhöz szükséges szavazatok számát).
A Magyar Koalíció világos programmal rendelkezik, melynek része egy autonómiakoncepció is. Esélyeit növelheti, hogy a kampány finisébe beszállt a határon túli magyarok körében népszerű Orbán Viktor is. Mivel a választáson szoros eredmény várható, az sem kizárt, hogy a magyar képviselőkön nagyon sok fog múlni Szerbia jövőjét illetően.
