Washington és Varsó között már mintegy két éve folynak a tárgyalások tíz darab elfogó rakéta telepítéséről Lengyelország északi részén, de a felek nem tudnak megállapodásra jutni, mert az új lengyel kormány kemény feltételeket támaszt.
Stephen Mull amerikai külügyi helyettes államtitkár, a politikai-katonai ügyek osztályának irányítója szerint Washington elkötelezett a rakétavédelmi pajzs mellett, és új helyszínt keres, ha nem tud megállapodni Varsóval.
“Nagyon szeretnénk, ha az elfogó rakétákat Lengyelországban helyezhetnénk el” – mondta Mull a legújabb tárgyalási fordulót követő sajtóértekezleten szerdán Varsóban. “Ám, ha a lengyel kormány bizonyos okokból úgy dönt, hogy ez nem felel meg neki, mi ezt is tiszteletben tartjuk. Az Egyesült Államok és a NATO elkötelezett a rendszer mellett, és ezért kénytelen lesz új helyszín után nézni” – tette hozzá.
Washington rakétavédelmi rendszer kiépítését tervezi az általa “lator államoknak” minősített országok, például Irán fenyegetésének ellensúlyozására.
A tervezet Kelet-Közép-Európában egy csehországi radarállomás és tíz lengyelországi elfogó rakéta telepítését irányozza elő 2011-2013-ig. A radarállomás létesítéséről szóló cseh-amerikai keretszerződést várhatóan júniusban írják alá, amikor is Prágába várják Condoleezza Rice amerikai külügyminisztert. Lengyelország – a NATO volt kommunista tagállamai közül a legnagyobb – a rakétatelepítésért cserébe azt várja az Egyesült Államoktól, hogy több milliárd dollárt fordítson a lengyel védelmi rendszer korszerűsítésére.
Witold Waszczykowski lengyel főtárgyaló a szerdai fordulóról szólva azt mondta, hogy némi előrehaladás történt. “Nem céloztunk meg áttörést ma, de bizonyosan tettünk egy lépést a jó irányba…felállítottunk négy szakértői csoportot a lengyel katonai szükségletek vizsgálata, finanszírozásuk módjainak keresése céljából” – mondta. Mull azt közölte, hogy a szakértői csoportoknak július végéig be kell fejezniük munkájukat.
A CBOS lengyel közvélemény-kutató intézet szerdán közzétett felmérése szerint a lengyelek 34 százaléka helyesli, míg 54 százaléka ellenzi a rakéták telepítését.
