A sokadik “talán mindent eldöntő” fordulót Indiana és Észak-Karolina államban tartják. A hátrányban levő Clinton tábora szerint ha a volt first lady győz mindkét államban, övé a jelöltség. Erre azonban kicsi az esély, és elemzők szerint a kérdés inkább az, hogy Obama egy kettős győzelemmel dűlőre viheti-e végre az elhúzódó versengést.
A június 3-ig hátralevő előválasztások körül a két legjelentősebb forduló következik. A 115 delegátust adó Észak-Karolinát papírforma szerint Obama hozza, a 72 küldöttes Indianában pedig Clinton győzelmét várják. Ha a volt first lady az utóbbiban veszít, még több hang fogja követelni visszalépését.
A két szenátor fej-fej mellett halad, a közvélemény-kutatók többsége csekély, a statisztikai hibahatár közelében mozgó különbséget jelez népszerűségükben.
A RealClearPolitics friss adatai szerint Obama előnye 7 százalékos Észak-Karolinában, Clinton pedig 6 százalékkal vezet Indianában. Ilyen szoros verseny közepette valószínűleg egyikük sem lesz képes meggyőzően előretörni: május 6-án sem dől el kettejük harca, mint ahogy egyikük sem tudott kiütéses győzelmet szerezni sem a február 5-i szuperkedden, sem később Texasban és Ohióban, majd Pennsylvaniában.
John McCain, a republikánus elnökjelöltség várományosa ölbe tett kézzel figyeli a két demokrata jelölt küzdelmét.
Mindeközben egyre több demokrata vezető sürgeti a szuperdelegátusokat, hogy az öt hét múlva véget érő előválasztási periódus után minél hamarabb, lehetőleg már júniusban döntsék el, melyik aspiráns jelöltségét támogatják.
Félelmüket, hogy a demokrata párti győzelem érdekei sérülnek, megerősíti a legutóbbi Ipsos-felmérés: Clinton és Obama hívei között nagy számban vannak olyanok, akik John McCainre fognak szavazni, ha a vetélytárs szerzi meg a demokrata jelöltséget.
