Oroszország hajlandó együttműködni a NATO-val, amennyiben tiszteletben tartják az orosz érdekeket – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteki bukaresti sajtótájékoztatóján.
Putyin a vitás kérdések közé sorolta a rakétavédelmi rendszert és a NATO-bővítést. Kijelentette: nem elég pusztán a szóbeli biztosíték Oroszországnak arra, hogy a bővítés és a rakétavédelmi rendszer nem ellene irányul.
A másfél órás megbeszélésen, amely a posztjáról távozni készülő Putyin utolsó találkozója volt NATO-beli kollégáival, bírálta őket, amiért bővíteni igyekeznek a szövetség határait kelet felé, nem törődve az orosz érdekekkel. “A NATO nem garantálhatja a saját biztonságát mások biztonságának a rovására” – idézte az elnököt a forrás.
Démonizálják Oroszországot
Putyin azzal is vádolta a szövetség tagjait, hogy démonizálják Oroszországot, nem gondolva annak hozzájárulására a hidegháború megszűntéhez. Megjegyezte ugyanakkor, hogy – nyugati engedmény esetén – kész visszatérni a hagyományos európai erők korlátozásáról szóló CFE-szerződéshez.
Moszkva tavaly decemberben azért függesztette fel részvételét a CFE-ben, mert a NATO nem volt hajlandó ratifikálni a szerződés új változatát, amíg Oroszország ki nem vonja csapatait Grúziából és főleg a (Moldovát illető) Dnyeszteren túli területről.
Őszinte hangnem
Az orosz elnök arra biztatta a szövetség vezetőit, különösen pedig George Bush amerikai elnököt, hogy segítsék ki Iránt az elszigeteltségből. “Senki sem gondolhatja komolyan, hogy Irán meg merné támadni az Egyesült Államokat – mondta. – Irán sarokba szorítása helyett sokkal értelmesebb dolog lenne együtt gondolkodni azon, hogyan segítsünk Iránnak kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá válni.”
Mind Putyin, mind a NATO-vezetők dicsérték a megbeszélések “pozitív hangnemét”. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitár szavai szerint is “pozitív szellemű”, “őszinte és nyílt” volt Bush és a többi vezető tárgyalása Putyinnal, de “nem hozott nagy áttörést” a két fél vitáiban. Angela Merkel német kancellár úgy fogalmazott, hogy nem tapasztalt “semmi agresszivitást” az eszmecserében.
