A NATO bukaresti csúcsértekezletének egyik legnagyobb eredményeképpen meghívták a szövetségbe Albániát és Horvátországot. A három napon át tartó csúcsértekezletén nem született konszenzus arról, hogy bevonják Ukrajnát és Grúziát a tagsági akciótervbe (MAP), de a vezetők egyetértenek abban, hogy egy nap majd ezek az országok is tagok lesznek.
Moszkva elégedett
Alekszandr Babakov, az orosz Állami Duma (képviselőház) elnökhelyettese kedvező lépésnek minősítette a bukaresti NATO-csúcs döntését. Ukrajna számára előnyösebb a semleges státus, többek között azért, mert a NATO-hoz való csatlakozás nagy – Ukrajna esetében sok tízmilliárd dolláros – költséggel jár, és kedvezőtlen hatással lenne az ukrán gazdaságra. A politikus szerint nem véletlen, hogy a a közvélemény túlnyomó többsége ellenzi a csatlakozást, mivel érti, hogy az gyakorlatilag az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok megszakítását jelentené.
Albániát és Horvátországot tárt karokkal várják (fotó: MTI/EPA)
Kár, hogy az EU és a NATO legrégibb tagjainak az új, komplexusokkal teli közép-európai tagállamok feje felett kell a partneri kapcsolatokat ápolniuk Oroszországgal. Amint az várható volt, éppen ezen államok többsége lobbizott a leghevesebben Ukrajna és Grúzia felvételéért – mondta Mihail Margelov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke.
Boszniával és Montenegróval “intenzív párbeszédet” (ID) terveznek – ez az első lépést jelenti a lehetséges tagfelvétel felé. Ha Szerbia is kéri az ilyen párbeszédet, a szövetség fontolóra fogja azt venni. Macedónia is ígéretet kapott, hogy meghívást kap amint rendezi névvitáját Görögországgal.
Erősítés Afganisztánban
A NATO vezette afganisztáni békemisszió a szövetség fő prioritása. A NATO “szilárd, közös, hosszú távú kötelezettséget” vállal ott. A NATO koszovói ereje Koszovóban marad, “hacsak az ENSZ Biztonsági Tanácsa másképp nem dönt”. A szövetségesek egyetértettek abban, hogy az afganisztáni és a koszovói tapasztalatok azt mutatják, hogy “átfogó megközelítésre” van szükség, a civil, katonai és politikai szereplők együttműködésével.
A NATO üdvözli azt “a jelentős hozzájárulást a szövetségesek védelméhez”, amit a Kelet-Európába tervezett amerikai rakétavédelem jelent. A szövetségesek “további erőfeszítéseket tesznek azért, hogy több erőt tudjanak telepíteni és fenntartani” az egyes helyeken – áll a záródokumentumban.
Vitatott rakétavédelem
A pénteki román sajtó beszámolója alapján Románia legnagyobb sikere a bukaresti NATO-csúcson az, hogy az észak-atlanti szövetség kiegészíti az amerikai rakétavédelmi rendszert, így Románia is védelem alá kerül. Az amerikai rakétavédelmi rendszer és annak közép-európai elemei eddig a NATO-tagállamok területének körülbelül csak a 80 százalékát fedték le, Románia területének nagy része pedig “kilógott” a rendszerből.
Az új radarállomásokat befogadó Csehország ellenzéki pártjai azonban idő előttinek és elsietettnek tartják a cseh-amerikai radaregyezmény létrejöttének bejelentését a bukaresti NATO-csúcstalálkozón.”Továbbra is az az álláspontunk, hogy ilyen fontos nemzetbiztonsági ügyben népszavazásnak kellene döntenie” – jelentette ki Jirí Paroubek, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke.
A kommunista párt felszólította a kormányt, hogy a NATO-csúcstalálkozó után azonnal hozza nyilvánosságra a megállapodás szövegét. Vojtech Filip, a párt elnöke szerint nem kizárt, hogy a tervezett radar bekapcsolása a NATO védelmi rendszerébe csak formális dolog, a valóságban a bázis az amerikai rakétavédelmi rendszer része lesz.
Washington lenne a vesztes?
A legtöbb román lap szerint Washington volt a legfőbb vesztese a NATO-csúcsnak. A Ziua szerint Franciaország, Németország és Olaszország legyőzte az Egyesült Államokat. A Romania Libera szerint “recseg” a NATO a “régi Európa” és az Egyesült Államok közötti nézeteltérések miatt.
A szövetséget esetlegesen érintő újabb veszélyekkel kapcsolatban a tagállamok megállapodtak abban, hogy a NATO segítséget fog nyújtani internetes támadás (cyber attack) esetén, ha valamely tagállam kéri azt.
