A papírforma érvényesült: az illinois-i szenátornak az összes közvélemény-kutató intézet nagy arányú győzelmet jósolt a Mexikói-öböl partján fekvő államban, ahol az országban a legmagasabb, 37 százalékos a fekete lakosság aránya.
Bőrszín szerint szavaztak
A CNN és a Fox News hírtelevízió a közép-európai idő szerinti hajnal 1 órai urnazárás után 20 perccel – már 1 százaléknál kisebb feldolgozottság mellett – Obamát hirdette ki győztesnek. Az adatok 60 százalékos ismereténél Obama 57-41 arányban vezetett Hillary Clinton előtt. A felmérések szerint a választók döntően bőrszín alapján szavaztak: a feketék 90 százaléka Obamára, a fehérek 70 százaléka Hillaryra voksolt.
Mississippi 33 elkötelezett, vagyis az aspiránsok között a végeredmény arányában szétosztandó küldöttet (delegátust), továbbá 7 el nem kötelezett, vagyis elvben a saját belátása szerint voksoló szuperdelegátust küld az augusztusi jelöltállító pártkonvencióra.
A február 5-i szuperkedden a két szenátor között nagyjából döntetlen eredmény született. Ezután Obama zsinórban 11 fordulót nyert meg, győzelmi sorozatát Clinton csak múlt kedden tudta feltartóztatni: csekély arányú, de jelképes győzelmeket aratott a népes Texasban és Ohióban. A múlt szombati wyomingi jelölőgyűléseken azonban ismét Obama diadalmaskodott, és Mississippiben újra ő nyert.
Durvul a kampány
Miközben a republikánus oldalon már eldőlt a verseny – John McCain szenátor megszerezte a jelöltséghez szükséges számú küldöttet – a két demokrata jelöltaspiráns küzdelme eldurvulni látszik.
Kedden már mindkét szenátor Pennsylvaniában kampányolt; a 188 küldöttet adó államban rendezik meg a következő előválasztási fordulót április 22-én. Clinton azzal támadta egy gyűlésen riválisát, hogy ígéretei nincsenek összhangban tetteivel. Obama tanácsadói pedig azzal vádolták a volt first ladyt, hogy negatív kampányt folytat.
Az Obama-stáb azért is Clintonnak esett, mert Hillary egy ismert támogatója, az 1984-es alelnökjelölt Geraldine Ferraro úgy nyilatkozott: ha Obama fehér vagy nő volna, nem lehetne jelenlegi helyzetében, szerencsés, hogy eljutott idáig. Clinton azonnal elhatárolódott Ferraro véleményétől.
A demokrata jelöltségért évtizedek óta nem volt ennyire szoros a verseny: soha nem volt még ekkora esélye, hogy egy nő vagy egy fekete legyen az amerikai elnök. A versengés gyors befejeződésére – ezt a párt és a leendő demokrata jelölt érdekében sok demokrata vezető szorgalmazza – nincs kilátás: Clinton már Texas előtt világossá tette, hogy akkor sem adja fel a küzdelmet, ha ott veszít. Obama pedig hétfőn ábrándította ki azokat, akik titkon egy Clinton-Obama nyerő párosban reménykedtek: közölte, esze ágában sincs Clinton mellett alelnökjelölt lenni. A számítások szerint egyik aspiránsnak sincs esélye, hogy a júniusig tartó előválasztási periódusban megszerezze a jelöltséghez szükséges 2024 küldöttet, a döntés így valószínűleg a 795 szuperküldöttre marad.
„Minél tovább tart ez a kampány, annál nehezebb lesz egyesülni és begyógyítani a sebeket” – fogalmazott a minap Bob Casey, Pennsylvania szenátora. Nancy Pelosi házelnök, aki a denveri jelöltállító pártkongresszus levezénylője lesz, azt mondta: a demokrata szavazók az előválasztásokon és a helyi jelölőgyűléseken remélhetőleg egyértelművé teszik, hogy kit szeretnének jelöltnek.
Mississippiben kedden republikánus előválasztást is tartottak: a rivális nélkül maradt McCain szerezte meg a szavazatok 79 százalékát, a korábban visszalépett Mike Huckabee volt arkansas-i kormányzó 13 százalékot kapott.
