“Görögország a NATO történelmi tagja, a csatlakozásra váró országok azonban nem, és ez alapvető különbség” – jelentette ki Jaap de Hoop Scheffer Athénban, miután megbeszélést folytatott Dora Bakojannisz görög külügyminiszterrel. “A NATO kapui nyitva állnak, de a tagjelölt országoknak teljesíteniük kell a belépés feltételeit” – tette hozzá.
A csatlakozás a tét
Előzőleg a görög külügyminiszter világossá tette, hogy a volt jugoszláv köztársaság nem léphet be a NATO-ba a névhasználati vita rendezése nélkül, és felszólította az észak-atlanti szövetséget, hogy legyen szolidáris Athénnal.
Macedónia abban reménykedik, hogy meghívást kap a csatlakozási tárgyalások megkezdésére a NATO 26 tagállamának április 2. és 4. között Bukarestben megrendezésre kerülő csúcstalálkozóján. Görögország azonban azzal fenyegetőzik, hogy megvétózza északi szomszédja felvételét, ha a csúcstalálkozóig nem találnak kölcsönösen elfogadható elnevezést a volt jugoszláv köztársaság számára.
17 éve húzódó vita
Athén 1991. óta akadályozza Macedónia nemzetközi elismerését ezen a néven, amelyre kizárólagos jogot formál arra hivatkozva, hogy ez egyik északi tartományának, Nagy Sándor szülőhelyének elnevezése. Az ország 1993-ban “Macedónia, volt jugoszláv köztársaság (FYROM)” néven nyert felvételt az ENSZ-be. A két állam azóta a világszervezet védnöksége alatt alkudozik, de a közvetítési kísérletek rendre kudarcot vallottak.
Görögország néhány hónapja módosította korábbi merev álláspontját és hajlandó elfogadni egy olyan nevet, például Észak-Macedóniát vagy Felső-Macedóniát, amellyel földrajzilag meg lehetne különböztetni szomszédját a csaknem azonos nevű, görögországi Makedónia tartománytól. Matthew Nimetz ENSZ-közvetítő február 20-án új ötlettel állt elő: kettős elnevezést javasolt a volt jugoszláv köztársaságnak, egyet – a mostanit – belső és egyet nemzetközi használatra.
