Nagy jelentőséget tulajdonít a nemzetek közössége Fidel Castro visszavonulásának a reformok jövőjét illetően: számos nyugati ország és nemzetközi szervezet reméli, hogy Kuba a nyitás és a demokrácia felé vezető párbeszéd útjára lép. Az Európai Néppárt szerint a történelem sötét fejezete zárult le.
George Bush amerikai elnök szerint Castro lemondásával el kell kezdődnie a demokratikus átmenetnek, amely végül elvezet a szabad és igazságos választásokhoz. Első lépésként szabadlábra kell helyezni a politikai foglyokat – mondta Bush, aki felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne a demokrácia rovására emelje a legfontosabb szemponttá a stabilitást.
Az Európai Unió kész a párbeszédre Kubával. Louis Michel fejlesztési biztos szóvivője közölte, hogy az unió kész az “építő szellemű” párbeszédre a szigetországgal, és Michel március 6-7-én látogatást tesz Kubában. Megerősítette a Kubával való politikai párbeszéd iránti nyitottságot az EU soros szlovén elnökségének szóvivője is.
Reformokat remélnek
Spanyolország azt reméli, hogy Castro valószínűsíthető “örököse”, Raúl Castro végre tudja hajtani az utóbbi hónapokban bejelentett reformokat. Trinidad Jiménez latin-amerikai ügyekben illetékes külügyi államtitkár rámutatott, hogy Raúl nagyobb bizalommal és magabiztossággal vállalhatja fel az általa meghirdetett reformokat és kezdheti el azok megvalósítását.
Franciaország azt kívánja, hogy Kuba induljon el a demokrácia útján – jelentette ki Jean-Pierre Jouyet francia külügyi államtitkár, aki rámutatott, hogy a Castro által képviselt politika és rendszer a totalitarizmus jelképe. Hangsúlyozta, hogy Fidel nem értette meg a történelem evolúciós folyamatait, és túl keveset változott.
Gordon Brown brit miniszterelnök szóvivője úgy fogalmazott, hogy Castro döntése nyomán lehetőség nyílik a pluralista demokráciához elvezető békés átmenet folyamatának megindítására. A brit álláspont régóta ismert: London támogat egy ilyen folyamatot, csakúgy, mint az emberi jogok nagyobb tiszteletben tartását és a politikai foglyok előfeltételek nélküli elengedését.
A történelem sötét fejezete zárult le
Maxime Verhagen holland külügyminiszter ugyancsak változásokat szorgalmazott. “Castro ellentmondásos személyiség, aki a szegénységet és a szabadság hiányát jelképezte a kubaiak számára az utóbbi ötven évben” – mondta Verhagen, aki azt reméli, hogy Kuba új vezetője a demokratikus társadalmat megteremtő békés átmenetet akar, és képes lesz ennek elindítására.
Az Amnesty International felszólította Castro majdani utódját, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat. Az Egyesült Államoktól azt kérte a nemzetközi emberjogi szervezet, hogy szüntesse meg a Kuba ellen 1962-ben elrendelt kereskedelmi embargót. Graham Watson, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője fontosnak nevezte mindenki együttműködését annak érdekében, hogy Kuba demokratikus országként fejlődjön, és társadalma felvirágozzon, mert elszigeteltsége nemcsak számtalan országnak, hanem sokkal inkább a fejlődés jogától megfosztott kubaiaknak okozott problémákat. Joseph Daul, az Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője úgy fogalmazott, hogy Castro lemondásával lezárul a történelem egy sötét fejezete.
