Abházia és Dél-Oszétia területe fölött Tbiliszi már másfél évtizede nem gyakorol ellenőrzést, a két térséget szoros szálak fűzik Moszkvához.A pristinai parlament vasárnap bejelentette Koszovó elszakadását Szerbiától. A legnagyobb nyugati hatalmak támogatják a túlnyomórészt albánok lakta tartomány függetlenné válását, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eset nem szolgálhat irányadó példaként más, elszakadásra törekvő területek számára.
Abházia és Dél-Oszétia: mindkettő fegyveres konfliktust követően, az 1990-es évek elején jelentette be elszakadását Grúziától. Abháziát a harcokat követően egy ideig nemzetközi elszigeteltség övezte, később azonban szoros kapcsolatokat alakított ki Oroszországgal. Dél-Oszétiában a Grúziával kötött fegyverszünet ellenére újra és újra felmerül az erőszak kiújulásának veszélye. Mindkét térségben állomásoznak orosz békefenntartók.
Akik szintén szakadnának
A Dnyeszter menti Köztársaság szintén függetlenségre törekszik. A mintegy 550 ezer lakosú terület 1990-ben, néhány száz halálos áldozattal járó rövid katonai konfliktust követően kiáltotta ki elszakadását Moldovától. A konfliktusnak az orosz hadsereg beavatkozása vetett véget, jelenleg is 1200 orosz katona állomásozik a Dnyeszter-melléken. A népesség többségét oroszajkú szlávok alkotják, akik attól tartva törekedtek a függetlenségre, hogy Moldova román nyelvet beszélő többségi lakossága a Romániához csatlakozást választja.
A mintegy 140 ezres, többségében örmény lakosságú Hegyi-Karabah 1991-ben egyoldalúan kimondta elszakadását Azerbajdzsántól. A térség miatt véres harcok törtek ki Azerbajdzsán és a szomszédos Örményország között, amelyeket 1994-ben tűzszünet zárt le. A jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahot az örmény hadsereg tartja ellenőrzése alatt.
Baszkföldön, a 2,1 millió lakosú félautonóm spanyol régióban mintegy negyven éve harcol egy független baszk állam létrehozásáért a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szeparatista szervezet. Az ETA fegyveres akcióinak több mint 800 halálos áldozata volt már eddig.
A kurdok lakta területek is önállóságra törekednek: Törökországban, Irakban, Szíriában és Iránban összesen mintegy 20 millió kurd él, akik a világ legnagyobb, saját állam nélküli kisebbségének tekintik magukat. A legnagyobb kurd népesség Törökország délkeleti részén él. Itt a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) gerillái 1984-ben kezdődött felkelésében több mint 30 ezren vesztették életüket.
