„Két újabb rakétát indítunk, és reméljük, hogy az első iráni gyártmányú műholdat a nyáron föld körüli pályára tudjuk állítani” – mondta, s hozzátette, hogy az első rakétaindítás „sikeres volt”.
Az elnök lekicsinyelte azt a nemzetközi nyomást, amely országára nehezedik az iráni atomprogram felfüggesztése érdekében, és „papírhegyeknek” nevezte az ENSZ Irán elleni büntető határozatait.
Irán saját bejelentése szerint február 4-én végrehajtott egy olyan kísérletet Omid (Remény) típusú rakétával, amely hozzásegíti a világűrbe való kijutáshoz. Irán gyakran tesz bejelentéseket a rakétatechnológia terén elért sikereiről, de nyugati szakértők általában kétellyel fogadják ezeket.
Gyanús kísérletek
Mindazonáltal nyugati országok és Oroszország nyugtalanítónak nevezte a minapi rakétakísérletet. “(A végrehajtott kísérlet) erősíti a gyanút, hogy Irán esetleg atomfegyver létrehozására törekszik. Egy ilyen nagy hatótávolságú rakéta akár egy nukleáris fegyverarzenál eleme is lehet” – jelentette ki akkor Alekszandr Loszjukov orosz külügyminiszter-helyettes.
Az elnök lekicsinyelte azt a nemzetközi nyomást, amely országára nehezedik az iráni atomprogram felfüggesztése érdekében, és “papírhegyeknek” nevezte az ENSZ Irán elleni büntető határozatait.
“Irán egy jottányit sem enged az atomenergiához fűződő jogából. A nagyhatalmak hibáikat nem tudják egy újabb hibával kijavítani” – jelentette ki, utalva arra a lehetőségre, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa hamarosan egy újabb büntetőhatározatot hoz Teherán ellen, mert az első kettő nem hozott eredményt, Irán nem függesztette fel urándúsító tevékenységét.
Megfenyegette a lázadókat
Ahmadinezsád hevesen támadta azokat az irániakat, akik őt “becsmérlik” az atomüggyel kapcsolatban. “Sajnos egyesek azt hiszik, hogy övék az ország, és ellenőrzést akarnak gyakorolni felette. Az atomüggyel kapcsolatban egyesek kapcsolatba léptek az ellenséggel, bátorítják és (titkos) információkat adnak át neki. Nem hiszem, hogy ezek az emberek az iráni nemzet tagjai. Nem tudnak elmenekülni az igazságszolgáltatás elől” – jelentette ki.
Az iszlám forradalom kikiáltásának évfordulója alkalmából több százezer ember vett részt állami szervezésű felvonulásokon az országban. A résztvevők, mint a korábbi években is, halált kiáltottak az Egyesült Államokra és Izraelre, Irán két legfőbb ellenségére, és elégettek több bábut, amelyek George Bush amerikai elnököt ábrázolták.
Egy-egy “Halál Franciaországra” jelmondat is hallható volt azonban, ami annak tudható be, hogy az iráni-francia kapcsolatok is feszültté váltak Nicolas Sarkozy elnök hivatalba lépése óta. Sarkozy az Egyesült Államokhoz közeledve, elődjénél szigorúbb álláspontot foglalt el Teheránnal szemben az atomügyben.
