A „Szuper Kedd” után a demokraták oldalán továbbra is rendkívül kiélezett a verseny, Obama és Hillary fej-fej mellett halad. A republikánusok esetében ugyanakkor egyértelművé vált a mezőny: a vietnami háborút megjárt McCain fölényesen maga mögé utasította párttársait. A szavazás lezárultával rögtön megindultak a találgatások arról, hogy milyen taktikát folytassanak a pártok az ország több mint felét érintő további előválasztásokon és az őszi jelölőgyűlésen.
McCain kihívóját keresik
A demokrata párti jelölt kiválasztását egyértelműen az dönti majd el, hogy kit tartanak alkalmasnak arra, hogy biztonságosan legyőzze John McCaint, erre pedig jelenleg Hillary Clinton látszik esélyesebbnek – nyilatkozta lapunknak Frank Tibor, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének igazgatója. Ha a demokrata párt hosszú távon gondolkozik, Hillaryt indítja az elnökségért, ő pedig vélhetően Obamát állítja majd maga mellé alelnöknek.
Ha beigazolódik ez a forgatókönyv, akkor Obama az alelnökség alatt kiforrottabbá válhat, és a következő elnökválasztáson jó eséllyel arathat győzelmet – véli a szakértő. Abban az esetben, ha az idén 61 éves Hillary Clinton veszít, végleg eltűnik a politikai porondról, a 2004-ben szenátorrá választott, az idén 47 éves Obama számára ugyanakkor vannak még lehetőségek.
Fordított eset, melyben a volt first lady alelnökként tevékenykedne az elnök Obama mellett, szinte elképzelhetetlen – állítják egybehangzóan az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége által videokonferenciára meghívott republikánus és demokrata párti szakértők. Stratégiailag óriási hiba lenne, ha Obama Hillary Clintont nevezné meg alelnökjelöltnek, ezzel ugyanis felbőszítené a Clinton-ellenes republikánusokat, akik így jóval nagyobb arányban mennének el szavazni – állítja egybehangzóan Ann Stone republikánus és Gary Nordlinger demokrata politikai szakértő.
A külpolitikában viszonylag járatlan Obamának mindenképpen olyan alelnökjelöltet lenne célszerű megneveznie, aki nagy külpolitikai tapasztalatokkal rendelkezik. Ez különösen fontos akkor, ha a republikánusok a veterán McCaint jelölik a Fehér Ház élére, aki már eddig is megpróbálta az iraki háború és a külpolitika felé terelni a kampányt.
A személyiség a döntő
Clinton és Obama között nemcsak a politikai irányvonal kapcsán folyik a verseny. A két elnökjelölt vetélkedését párhuzamba lehet állítani azzal az időszakkal, amikor az Egyesült Államokban azon folyt a verseny, hogy a két „kisebbség”, a feketék és a nők közül ki kap először szavazati jogot – emlékeztetett Ann Stone.
Jól látható, hogy az előválasztások és az általános választások kampányát meghatározó témák: az iraki háború, az egészségbiztosítás és a gazdasági recesszió mellett a választók számára valószínűleg az elnökjelöltek személyisége lesz a meghatározó abban, hogy kire teszik le voksukat. Sokak számára nem a bőrszín vagy az illető neme számít, hanem az, kiről tudják leginkább elképzelni, hogy megoldja a problémáikat – fogalmazott Stone a választói attitűddel kapcsolatban.
Jóllehet, a társadalomban már elindult egy folyamat, az amerikaiak többsége még nem szokott hozzá egy színes bőrű elnök gondolatához, Obama esetében kérdéses az is, hogy vajon minden kisebbség, például a spanyol ajkú bevándorlók is tudnak-e vele azonosulni – fogalmazott lapunk kérdésére Frank Tibor.
Lehetnek még meglepetések
Bár a „Szuper Kedden” született eredmények meghatározóak, jelentőségüket nem kell túlhangsúlyozni, hiszen az ország fele még nem adta le szavazatát, így adódhatnak váratlan helyzetek. Az erőviszonyokat átalakíthatják az esetlegesen ezután belépő független jelöltek, köztük a médiamágnás New York-i polgármester, Michael Bloomberg.
A „Szuper Kedd” egyik legnagyobb jelentősége, hogy irányt mutat a választóknak, kik az esélyesek és kire érdemes ezek után szavazni – véli Frank, hozzátéve, hogy hazánkkal ellentétben az Egyesült Államokban az emberek nyíltan hangoztatják politikai hovatartozásukat, és meglehetősen stabil a demokrata vagy a republikánus szavazók tábora. Ebből adódóan a vártnál gyengébben szereplő, és a választási harc peremére kerülő jelöltekre szavazók meglehetősen könnyen állnak át az általuk kedvelt párt sikeresebb elnökjelöltjéhez.
