Basescu a Nicolas Sarkozy francia elnökkel folytatott megbeszélés után nyilatkozott erről a sajtó képviselői előtt. A francia államfő ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy Koszovó függetlensége elkerülhetetlen, de ahhoz meg kell teremteni a lehető legjobb körülményeket, Európának pedig egységesnek kell maradnia.
A két államfő aláírta a stratégiai partneri viszony gyakorlati vonatkozásait rögzítő megállapodást, amely a két ország közötti együttműködés elsőbbséget élvező területeit jelöli meg. Ezek között szerepel a védelmi és biztonságpolitika, az energiaellátás, a mezőgazdaság, a fenntartható fejlődés, valamint a kutatás és az oktatás, valamint az illegális bevándorlás elleni együttes küzdelem.
A francia elnök a parlament előtt elhangzott beszédében a két ország „közös latin gyökereire” hívta fel a figyelmet, hangoztatva, hogy a jövőben is össze kívánják kötni sorsukat. Mindezt egy közösen cselekvő Európa keretében képzeli el, amelyben szerinte nem lehet csupán technokrata és bürokrata módon gondolkodni, hanem közös elvek alapján kell politikai döntéseket kell hozni.
Koszovót 1999-ben, a szakadár albánok és a szerb fegyveres erők
1998-1999-es fegyveres konfliktusának véget vető NATO-csapások után
helyezték ideiglenes ENSZ-igazgatás (UNMIK) alá. Belgrád és Pristina
képviselői nemzetközi közvetítéssel tárgyalásokat folytattak Koszovó
státusának rendezéséről, de a megbeszélések eredménytelenek maradtak.
A
koszovói albánok egyes várakozások szerint ez év elején kikiálthatják a
tartomány függetlenségét. Az állandó BT-tag Oroszország szilárd
támogatását maga mögött tudó Szerbia – mint már többször jelezte – ezt
nem kívánja tudomásul venni. Az Egyesült Államok és az uniós tagállamok
többsége hajlik Koszovó függetlenségének elismerésére.
