A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) egyik írásában Simon Judit megjegyzi: a párt beiktatását megelőző nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy az MPP bejegyzése nem összekovácsolja, hanem megosztja a rivális Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzékét. Korábban nyilatkozatháború folyt ugyanis Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke, illetve Gazda Zoltán, a szövetség sepsiszéki szervezetének elnöke között arról, hogy ki legyen az alakulófélben levő politikai párt vezetője. Gazda szerint erre a funkcióra Tőkés László a legalkalmasabb.
Az erdélyi Krónikában Csinta Samu főszerkesztő úgy fogalmaz: az új párt számára a neheze csak most kezdődik. Az MPP megkapta a törvényi legitimitást, s ezzel nagy felelősséget vett magára. Támogatói azt várják tőle, hogy segítse a romániai magyar közélet átrendezését. „Ez az elvárás egyelőre alakítható masszaként jelentkezik, lehet belőle remekmű, de lehet belőle mélységes csalódást okozó torzó is” – véli Csinta, aki szerint az MPP-nek keretet kell biztosítania az új közéleti-politikai elit kialakulásához.
A kolozsvári Szabadságban Székely Kriszta félőnek tartja, hogy az új alakulat megjelenésével elsősorban nem alternatív értékrendek versenye, hanem két, a politikai pártlogika mentén szerveződő alakulat kíméletlen harca várható. Sokan úgy érzik majd: ezentúl nem egy, hanem két párt miatt hatalmasodik el az erdélyi magyarok egy részén a méla undor – írja.
A Sepsiszentgyörgyön szerkesztett Háromszék kommentárjában Farkas Réka kifejti, hogy a helyhatósági választásokon két tábor verseng majd. Az RMDSZ, amely több pénzzel, jól működtetett hálózattal, többéves tapasztalattal rendelkezik, és az MPP, amelynek nagy előnye lesz, hogy nem vált még hiteltelenné. A csíkszeredai Hargita Népe kommentárjában Sarány István főszerkesztő megállapítja: a versengés csak látszólag zajlik majd ideológiák mentén. Az erdélyi magyarság zöme ugyanis jobboldali nézeteket vall, ha nemzeti kérdésről van szó, viszont baloldali, ha a szociális kérdés kerül előtérbe.
