Mint a magyar diplomácia vezetője elmondta, a már parafált stabilizációs és társulási megállapodást egyelőre nem írják alá Szerbiával. Ehelyett az unió most olyan megállapodáscsomagot kínál, amely a politikai együttműködés kereteinek felvázolásán túl kitér a vízumliberalizációra, a szabad kereskedelemre, az oktatási együttműködésre – azon belül a diákcserére -, illetve az emberek közti kapcsolatokra.
A vajdaságiaknak előnyös lenne
A magyar külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy e politikai megállapodáscsomag szélesebb témakört ölel fel, mint maga a társulási megállapodás. Budapest szemszögéből nézve kifejezetten előnyösnek tartja, hogy benne van a vízumliberalizáció, az emberek közötti kapcsolattartás kérdésköre. A politikai együttműködési megállapodást az unió részéről a soros elnökségi trojka írná alá – tette hozzá Göncz Kinga.
Az EU-miniszterek egyúttal úgy foglaltak állást, hogy “akciócsoportot” (task force) kell létrehozni, amely ajánlásokat dolgozna ki mind Szerbiának, mind az uniónak a kapcsolatok további szorosabbra fűzését illetően.
Pozitív jelzést adtak Szerbiának
A hétfői EU-külügyminiszteri értekezlet legnagyobb része annak jegyében telt, hogy az unió kereste azt a formulát, amellyel az adott helyzetben lehetséges, eléggé erőteljes “pozitív jelzést” adhat Szerbiának, és Belgrád értésére adhatja, hogy Brüsszel szerint Szerbia jövője az EU-ban van. Diplomáciai körökből származó értesülés szerint a brit küldöttség ötlete volt, hogy társulási megállapodás helyett most átfogó politikai megállapodást kínáljanak Szerbiának.
A stabilizációs és társulási megállapodás jogi kötelező erővel bírna, és az EU-tagjelölti státus előfeltételének tekintik. Ilyen megállapodása van már az EU-nak – az immár csatlakozási tárgyalásokat folytató Horvátországon túlmenően – a balkáni térségben Montenegróval, Macedóniával és Albániával. Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával ez a megállapodás még nem jött létre.
Hollandia megmakacsolta magát
Hollandia ellenállása miatt az EU-külügyminiszterek többségének nem sikerült elérnie, hogy most döntsenek a szerb társulási megállapodás aláírásáról.
Nem csupán Hollandiában, hanem más uniós körökben is van bizonyos elégedetlenség a szerbekkel szemben, mivel még mindig nem adták át a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a háborús bűnök elkövetésével vádolt egykori magas rangú személyeket, így például Ratko Mladicot. Az EU a társulási megállapodás feltételeként jelölte meg Belgrád teljes körű együttműködését a délszláv ügyekben ítélkező hágai bírói fórummal.
Kerülték a Koszovó-témát
Az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásának – ezúttal nyilvánosan ki nem mondott – fő kérdése azonban az volt, hogy miközben nyilvánvalóan közeleg Koszovó függetlenségének kinyilvánítása, az EU-országok többsége pedig kész lesz rögvest elismerni a független Koszovót, Szerbiában elnökválasztás zajlik. Az első fordulóban, január 20-án a nacionalista Tomislav Nikolic jobban szerepelt, mint a Nyugat-barát Boris Tadic, és a február 3-i második forduló előtt az EU egyfelől szeretné javítani Tadic győzelmi esélyeit, másfelől nem akarja elkötelezni magát a társulási megállapodás mellett. A szerb politikában ugyanis Koszovó várható elvesztése miatt erősödik a Nyugat-ellenes hangulat.
A szerb elnökválasztásra való tekintettel kerülték most az uniós külügyminiszterek azt a témát is, hogy rendőri, illetve igazságügyi tisztségviselőket küldenének Koszovóba, hogy azok a tartomány státusának rendezése során a jogállami keretek betartásán őrködjenek.
A szerbek örülnek
A Brüsszelben tartózkodó Vuk Jeremic szerb külügyminiszter üdvözölte az Európai Unió azon hétfői javaslatát, hogy Brüsszel és Belgrád kössön egymással február 7-én – tehát a szerb elnökválasztás második fordulója után – átfogó politikai együttműködési megállapodást.
Jeremic szerint “nagy nap ez a mai”, amelyen az EU megtette ajánlatát. Reményének adott hangot, hogy február 3-án a választók felhatalmazást adnak a jelenlegi belgrádi vezetésnek az EU-megállapodás aláírására.
