A Hessenben és Alsó-Szászországban tartott szavazás ebben az évben az első volt az idei tartományi választások sorozatában, amelynek következő állomása február végén az önálló tartománynak számító Hamburg, majd szeptemberben Bajorország. A kampány – elsősorban Hessenben – rendkívül durva volt, a szövetségi szinten nagykoalícióban kormányzó konzervatívok és szociáldemokraták élesen támadták egymást.
Kemény csata volt
A kölcsönös támadások nyomán a két nagy pártnak nem lesz könnyű visszatérnie az országos kormányzás normális kerékvágásába, noha mind Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke, mind Frank-Walter Steinmeier alkancellár, az SPD vezető politikusa emellett foglalt állást. A nagykoalíció felbomlása mindazonáltal nem várható, a jövő őszi, szövetségi parlamenti választásokig minden bizonnyal fennmarad az uniópártok és a szociáldemokraták kormányzati együttműködése. A következő időszak azonban az első két évnél jóval feszültebb lesz, a két nagy párt – már az országos választásokra készülve – elsősorban saját arculatának további erősítésére törekszik majd.
Fontos volt az erőfelmérés a két nagy párt számára abból a szempontból is, hogy mind a CDU, mind az SPD új programmal vágott neki a választásoknak. A CDU a közép pártjának jelszavával, az SPD a korábbinál baloldalibb törekvésekkel, a reformok szociális tartalmának erősítésével. Az eredmények – különös tekintettel Hessenre – inkább a szociáldemokratákat igazolták. A CDU egyik fő bástyájának számító tartományban ugyanis Ronald Koch miniszterelnök – a középtől távolodó – populista, idegenellenes és a baloldali veszéllyel riogató kampánya elutasításra talált.
A szavazók a nagyobb szociális igazságosságot, az oktatás javítását és a minimálbér bevezetését sürgető SPD-nek, valamint kormányfő-jelöltjének, Andrea Ypsilantinak nyilvánítottak inkább bizalmat. Alsó-Szászországban viszont – csekély visszaesés ellenére – a CDU és a liberális FDP folytathatja a közös kormányzást.
Meglepetés a Baloldal pártjának sikere
Minden szempontból tanulságos és új helyzetet teremt az egykori keletnémet kommunista állampárt utódából, a PDS-ből és a 2005-ben alakult kis nyugati baloldali tömörülés, a WASG egyesüléséből létrejött Baloldal pártjának sikere. A párt a korábbi NDK-hoz tartozott keleti tartományokban már parlamenti tényezővé vált, tavaly májusban először jutott be először egy nyugati (a brémai) törvényhozásba, most pedig egyszerre két jelentős nyugati tartomány parlamentjébe. A történtek megerősítették a legutóbbi felméréseket, amelyek szerint a Baloldal egyre inkább országosan elfogadott párttá válik, amely egyre erősebben veti meg lábát Németország nyugati felében is. Ami egyben azt is jelenti, hogy a jövőben várhatóan mind több tartományban kell az eddigi négypárti helyett az esetleges ötpárti parlamentre berendezkedni.
Ez pedig jelentősen megnehezítheti a jövőbeni tartományi koalíciók létrehozását, a szociáldemokratákat pedig eddigi álláspontjuk felülvizsgálatára kényszeríthetik. Az SPD ugyanis a nyugati tartományokban mostanáig elutasította a Baloldallal való együttműködést, a párt erősödését azonban – mint azt a választási eredmények bizonyították – még baloldalibb programmal sem tudta megakadályozni. Az egyetlen alternatíva megfigyelők szerint a korábbi “tabuk” feladása, ami a szociáldemokraták mellett a többi pártra is vonatkozik.
Patthelyzet Hessenben
Ami konkrétan Hessent és Alsó-Szászországot illeti, az előbbiben teljes a patthelyzet. Kormányképes koalíció egyelőre nem körvonalazódik, csupán az tűnik bizonyosnak, hogy melyik párt melyikkel nem kíván kormányozni. A szociáldemokraták a Zöldek mellett az FDP-nek “udvarolnak”, a szabad demokraták azonban csak a CDU-val lennének hajlandók együttműködni. A Baloldal pártja egyelőre mindenkinek szalonképtelen. A kiutat egy esetleges nagykoalíció jelentheti, ezt viszont mind a CDU, mind az SPD – egyelőre még – határozottan elutasítja.
