„Dicséret illeti Magyarországot azért, mert elsőként fogadta el a Lisszaboni Szerződést. Jelentős első lépés ez ahhoz, hogy az új szerződés konkrét jó hatásai érződjenek” – mondta Barroso, s úgy vélekedett: szimbolikus jelentőségű, hogy az első ratifikáció olyan tagországból érkezett, amely csak 2004-ben lépett be az unióba.
Szerinte ez azt mutatja, hogy az unió bővítése ösztönzőleg hat az integráció továbbfejlesztésére is. Az EU legfőbb végrehajtó testületének vezetője ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a bővítés, a kiterjesztés kéz a kézben együtt jár az együttműködés elmélyítésével.
Új működésű unió
A magyar Országgyűlés – tette hozzá Barroso – „a hatékonyabb, demokratikusabb, áttekinthetőbb és erősebb Európai Unió” mellett szavazott. A Lisszaboni Szerződést múlt pénteken írták alá a tagországok állam-, illetve kormányfői.
A dokumentum megreformálja az unió működési mechanizmusát, hozzáigazítja ahhoz a tényhez, hogy bővült a tagországok száma, eközben pedig megnövekedett az igény a hatékonyabb, ugyanakkor demokratikusabb döntéshozatalra.
Az alkotmányt helyettesíti
Az unió eredetileg európai alkotmányt akart létrehozni, de az a tervezet megbukott a 2005-ös franciaországi és hollandiai népszavazáson. A most megkötött reformszerződés tartalmazza az elvetélt alkotmánytervezetből a működési mechanizmussal kapcsolatos minden lényeges elemet, elhagyja viszont azokat a jelképes jelentőségű passzusokat, amelyek valamilyen nemzetek fölötti „szuperállam” rémképét keltették. A reformszerződéshez kapcsolódik az európai alapjogi charta is.
A Lisszaboni Szerződés azután léphet életbe, hogy valamennyi tagállam, valamint az Európai Parlament is megerősíti. A ratifikációs eljárás ezúttal csak Írországban jelent népszavazást – ott ugyanis ez alkotmányos kötelezettség –, a többi országban a törvényhozás erősíti meg a szöveget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
