A legkedvezőbb helyzetben az ugyancsak a schengeni övezethez tartozó Szlovákiában, Szlovéniában valamint Ausztriában élő magyarok lesznek, miután az említett tagországok határai és Magyarország között megszűnik az ellenőrzés – mondta el Gémesi Ferenc.
A nem európai uniós Horvátország esetében nem lesz december 21-e után változás: fennmarad a jelenlegi vízummentesség, így továbbra is akár útlevéllel, akár kártya formátumú személyi igazolvánnyal is beutazhatnak Magyarország területére.
Az európai uniós Románia állampolgárainak sem lesz vízumkötelezettsége, így az itt élő magyarok is akár útlevéllel, akár személyivel átléphetik a magyar határszakaszt. Ugyanakkor a határnak csak az egyik oldalán lesz közös ellenőrzés.
A kárpátaljai és vajdasági magyarokat érinti
Érdemi változás az Ukrajnában és a Szerbiában élő magyarokat érinti. Ez a két ország nem élvez vízummentességet. Eddig (december 21-éig) díjmentes vízummal jöhettek a szerb és az ukrán állampolgárok Magyarországra. Ez a díjmentesség december 21-ével, Magyarország schengeni tagságával megszűnik, és ettől kezdve a vízum mindkét ország polgárai számára 35 euróba kerül.
Schengeni határ lesz Röszke (MTI)
Gémesi Ferenc ugyanakkor kitért arra, hogy széles társadalmi kör kaphat díjmentességet. Az EU mindkét állammal vízum-megállapodást és a toloncegyezmény is kötött; előbbiben meghatározták azoknak a körét, akik díjmentes vízumot kaphatnak. Ebbe a körbe tartoznak például a gyerekeknek, a nyugdíjasoknak, a vállalkozók, az újságírók, valamint a testvérvárosi, családi, egyházi, iskolai vagy kulturális céllal az unió térségébe beutazók.
Kitoloncolási egyezéményt kötöttek
Az említett toloncegyezmény értelmében azokat, akik engedély nélkül, illetve az engedélyezett időn túl maradnak az EU tagállamaiban, Szerbia és Ukrajna fogadni köteles, ha onnan léptek be az unió területére. A határon túli magyarság ügyeiért felelős szakállamtitkár emlékeztetett arra, hogy a vízumkiadás a nem schengeni övezethez tartozó uniós tagok esetében nemzeti hatáskörbe tartozik.
Könnyítést jelent még a Kárpátalján élő magyarok számára a magyar-ukrán kishatárforgalomról szóló egyezmény. Ez lehetővé teszi, hogy a határszakasz két oldalán egy 35-50 kilométeres sávban úgynevezett kishatárforgalmi igazolvánnyal átlépjék a határt. Ennek a speciális igazolványnak a kiállítási ára 20 euró.
Szerbiában, az ottani magyarság képviselői nem kértek ilyen lehetőséget attól tartva, hogy ennek az etnikai viszonyokban negatív hatásai lehetnének. Az, hogy a 35 eurós “Schengen-vízumot ” egyszeri vagy többszöri beutazásra adják ki, az a beutazás céljától függ.
Csak Magyarországra jöhetnek ingyen
A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy december 21-e után is megmarad az ingyenes úgynevezett “nemzeti vízum”; ez azonban csak Magyarország területére érvényes többszöri beutazásra, illetve tartózkodásra. Ez a Szerbiában és Ukrajnában élő magyaroknak jelent érdemi segítséget.
A nemzeti és a schengeni vízum ugyanott igényelhető: Szerbiában a szabadkai, Ukrajnában pedig a beregszászi főkonzulátuson, illetve a nagykövetségek konzuli osztályain is, például Belgrádban vagy Kijevben.
A szakállamtitkár elmondta, a vízumkiadás eljárási gyakorlatában nem lesz érdemi változás. “Nem kell több papír, nem kell többször sorba állni”, az eljárás pedig a dokumentumok beadásától számítva legfeljebb 10 napig tart – fogalmazott.
Pénzzel segítjük a határon túliakat
Gémesi Ferenc kitért arra is, hogy a magyar kormány januártól egy új támogatási formát vezet be az említett két régióban élők számára. A magyar-magyar kapcsolattartási támogatásra keresztelt pénzbeni segítséget azok igényelhetik, akiknek anyagi okokból nehézzé válik az anyaországgal való kapcsolattartás. Az identitás-megőrzést támogató segítség a személyes kapcsolattartásra, kulturális programokon, vagy például egy magyarországi továbbképzésen való részvételre kérhető.
A Szülőföld Alap januárban választja ki régiónként azt a lebonyolító szervezetet, amelyik ezt a feladatot majd kézben tartja. A támogatás igénylésével összefüggő technikai feladatokat a határon túli információs irodák látják el.
A Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok számáról pontos adatok nincsenek, de a becsült lélekszám Ausztriában 40 ezer, Horvátországban 17 ezer, Szlovéniában a népszámlálás szerint 6 ezer, Szerbiában mintegy 200 ezer, Romániában 1,5 millió, Szlovákiában 500 ezer, míg Ukrajnában 150-200 ezer körülire tehető.
