Magyarország EU-tagként pragmatikus viszonyra törekszik Oroszországgal. Az elmúlt években a gazdasági együttműködés folyamatosan elmélyülő, társadalmi ügyekben sok a vita, regionális és biztonsági témákban nem egy esetben a múltra jellemző versengés a jellemző, de egy biztos: az együttműködésnek nincs alternatívája – fogalmazott Gyurcsány Ferenc a magyar-orosz kormányközi konzultációt követően, pénteken.
Oroszország belső folyamatai az elmúlt időszakban a nemzetközi sajtóban és a diplomáciában legalább akkora figyelmet kaptak, mint a 90-es évek rendszerváltozásai idején. Ennek oka, hogy a magas olajárak miatt megerősödött Oroszország ismét konfrontálódik az Egyesült Államokkal (lásd például az iráni vagy a koszovói kérdésben keletkező vitákat).
Másrészt a putyini kormányzási stílus nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint alapvető demokratikus normákat sért: ezek között említik például az ellenzéki mozgalmak ellehetetlenítését vagy a tényfeltáró újságírók rejtélyes eltűnését. Mindehhez hozzájárul, hogy a stabilizálódó gazdasági helyzet következtében az orosz tőkebehatolás jóval erőteljesebb lett Európában. Magyarország Oroszország-politikáját legfeljebb ebben a kontextusban vizsgálják Washingtonban és az európai fővárosokban.
Nabucco vs. Kék áramlat
Gyurcsány Ferenc az év elején az International Herald Tribune-nak adott nyilatkozatában még egyértelműen nagyobb esélyt adott az orosz tulajdonú Kék áramlat-gázvezeték megépítésének az EU-s projektként tervezett, és alternatív beszerzési forrást biztosító Nabucco-vezetékkel szemben. Kijelentése akkor komoly visszhangot váltott ki.
Viktor Zubkov orosz és Gyurcsány Ferenc magyar kormányfõ – egy irányba tekintenek (Fotó: MTI)
Ezt követően az Egyesült Államokban komoly befolyással bíró kutatóintézetek minden egyes magyar megnyilvánulásra reagáltak, mivel az energiabiztonság kérdése a nemzetközi közélet egyik legkomolyabb prioritása. Ráadásul érzékelhetően nőtt Washington és Brüsszel részéről a diplomáciai nyomás hazánk felé. A magyar kormány mindezt érzékelve idén szeptemberben külön Nabucco-konferenciát szervezett, és az ott elhangzott beszédek, melyek immár a Nabucco-projektet kezelték prioritásként, levette Magyarországot a nemzetközi sajtó lapjairól ebben a kérdésben.
Laborc ismét felizzította a kedélyeket
Az elmúlt időszakban – a téma kényességének köszönhetően – ismét megjelentek a magyar-orosz kapcsolatokról nemzetközi híradások. Ezek elsősorban Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal kijelölt főigazgatójának a kinevezése körüli vitákról tudósítottak. Ezek a híradások a magyarországi belpolitikai vitát ismertetik, ám mind megemlíti, hogy a jelöltnek a KGB-s tisztek hajdani kiképzésében kulcsszerepet játszó Dzserzsinszkij Akadémián eltöltött hat éve miatt a vita valójában a magyarországi orosz befolyásról szól.
A Fidesz és az SZDSZ is elutasítóbb
Más esetekben a nemzetközi sajtó nem foglalkozott külön a magyar-orosz viszonnyal. A nyári Észtország nélküli finnugor csúcson történő magyar részvétel igazándiból csak a Baltikumban volt téma, Magyarországnak Koszovó ügyében elfoglalt visszafogott álláspontját pusztán a Reuters említette meg egy elemzésében.
A nemzetközi diplomáciában, a Magyarországra akkreditált nagykövetségeken természetesen más a helyzet. Mivel Oroszország továbbra is különös figyelmet kap, a kérdéssel kapcsolatos hivatalos magyar megnyilvánulások, illetve az Oroszország befolyásolásával összefüggő belpolitikai vita folyamatos elemzések tárgya.
Ma nagyon nehéz bármilyen szintű nemzetközi tárgyalást elképzelni anélkül, hogy akár áttételesen is Oroszország ne kerüljön terítékre. Ebből a szempontból a diplomácia világában kialakult egy olyan kép, hogy míg a Gyurcsány-kormány inkább nyitottabb Moszkva irányában, addig a Fidesz, de bizonyos esetekben az SZDSZ is Oroszország expanziójának megítélésében inkább követi az atlantista és elutasítóbb irányvonalat.
