A Boris Tadic elnök által felvázolt elképzelés szerint Belgrád megőrizné illetékességét egyebek között a külpolitikában, a honvédelemben, a határellenőrzésben és a szerb kulturális objektumok védelmében, és ugyancsak fenntartaná magának a képviseleti jogot az ENSZ-ben, az EBESZ-ben és az Európa Tanácsban. Szerb hadsereg nem állomásozna Koszovóban, a rend és biztonság rendőri erőkkel történő fenntartása azonban Belgrád dolga lenne. A tartományban élő szerb kisebbség jogainak szavatolásáról egyezményt írnának alá.
Koszovó ezzel szemben önállóan intézhetné pénzügyeit a nemzetközi intézményeknél, s egyéb szervezetekben is (az említett hármat kivéve) saját tagsággal rendelkezne. Gazdasági és kulturális képviseleteket tarthatna fenn külföldön, jogában állna saját zászló és himnusz használata. Sportkapcsolatait ugyancsak egyedül alakíthatná, saját nemzeti csapattal indulhatna a nemzetközi sportviadalokon. A szerb elnök abban a beszédében fejtette ki az elgondolást, amelyet a két küldöttség egymás közötti találkozóján mondott el délelőtt.
A koszovói albánok mindeddig rendre elutasították azokat a belgrádi javaslatokat, amelyek széles körű autonómiát helyeztek kilátásba a tartománynak, ám nem mentek el a teljes önállóság megadásáig. Az albán küldöttség szóvivője a délelőtti ülés után most is azzal válaszolt a szerb felvetésre, hogy „semmi újról” nem tud beszámolni, a szerbek továbbra is úgymond pusztán félmegoldásokhoz, a jelenlegi konfliktushelyzetet befagyasztó modellekhez ragaszkodnak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
