A magyar és a szlovák külügyminiszter pénteken találkozott, és több mint másfél órát tárgyalt egymással Párkányban, az Esztergommal szemközti határvárosban, ezt követően pedig közösen találkoztak civil szervezetek képviselőivel. Göncz Kinga látogatása volt az eddigi legmagasabb szintű vizit azóta, hogy a szlovák parlament határozatot fogadott el a Benes-dekrétumokról.
Élesen fogalmazott Göncz Kinga
“Egyértelműbben fogalmaztam, mint valaha fogalmaztunk ezekben a kérdésekben. Ilyen élesen, ennyire egyértelműen nem fogalmazódtak meg ezek a kérdések. Nyilván látnunk kell, hogy ennek lesz-e valami hatása” – mondta a miniszter a találkozó után pénteken Párkányban. Fontos volt az is a látogatásban, hogy a magyar hivatalos álláspont azonos volt a helyi civilek által elmondottakkal – tette hozzá. Ján Kubis az MTI-nek úgy értékelte a találkozót, hogy bár vannak problémák a két ország között, mind a két állam azon dolgozik, hogy ezek megoldódjanak.
Göncz és Kubis: megállapodtak két Ipoly-híd újjáépítésérõl (MTI)
Szlovákia kétértelmű
A tárgyalás utáni sajtóértekezleten Göncz Kinga hangsúlyozta: még mindig vannak kérdések, amelyeket tisztázni kell ahhoz, hogy megrendezhessék a magyar-szlovák kormányfői találkozót. A külügyminiszter a problémák között említette, hogy az utóbbi időben kettős üzeneteket kap Magyarország Szlovákiától. Egyrészt magyarokkal szemben bántó kijelentések hangoznak el szlovák oldalról, másrészt Szlovákia azt hangoztatja, hogy fenn kívánja tartani a magas szintű kapcsolatokat. Göncz Kinga hozzátette: Magyarország úgy látja, hogy az elmúlt időszakban sérült a kisebbségi nyelvhasználathoz való jog Szlovákiában.
Hidak a két ország között
A tárcavezetők a találkozó után aláírták azt a megállapodást, amely két Ipoly-híd újjáépítéséről szól. Az egyik híd Szécsényt és Pető-Pösténypusztát köti majd össze, a másik Rárós és Ráróspuszta között épül meg. Az építkezés legkorábban 2008 tavaszán indulhat meg. A két Ipoly-híd újjáépítésének ügye négy éve húzódik, a két ország 2005-ben írt alá szándéknyilatkozatot a projektről, amelyet fele-fele arányban finanszíroz Magyarország és Szlovákia uniós pénzek felhasználásával.
Göncz Kinga a találkozó eredményei között említette azt is, hogy megnyugtató választ kapott abban a kérdésben, hogy használhatóak-e a magyar helységnevek a szlovák tankönyvekben. Meg kell haladni a történelmi sérelmeket és a jövőre kell koncentrálni, ezt várja el mind a két társadalom a politikától Magyarországnak és Szlovákiának ugyanis nincs más választása, csak a nagyon jó együttműködés kialakítása – mondta a magyar külügyminiszter. Ján Kubis is azt hangsúlyozta, hogy párbeszédre van szükség a két ország között. Szerinte a magyar-szlovák kapcsolatok minősége sokkal jobb, mint azt sokan feltételezik. A szlovák külügyminiszter kiemelte: nem szabad, hogy politikai propagandát szolgáljanak a problémák megoldására irányuló tárgyalások. Ján Kubis kijelentette, hogy Szlovákia soha nem fogja elfogadni a diszkriminációt, a kisebbségek hátrányos megkülönböztetését. Minden nyilatkozatot elutasít, ami a szlovákiai kisebbségek ellen irányul. Az emberi jogok kérdését pedig nem lehet csak belügyként kezelni – tette hozzá.
Kisebbségi kérdőjelek
A külügyminiszteri tárgyalás előtt Göncz Kinga találkozott a szlovákiai magyarok pártjának vezetőivel. A tárgyalás után Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke azt nyilatkozta, hogy továbbra is vannak félelmeik a szlovákiai magyar kisebbség jövőjével kapcsolatban. Az egyik ilyen, hogy a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) ismét teljes jogú tagjává válik az európai szocialista pártnak, azután pedig “nem lesz, ami visszatartsa a durvább lépésektől”. Az MKP azt kéri az európai szocialistáktól, hogy ha visszafogadják is a Smert, 2010-ig tartsák megfigyelés alatt a pártot – tette hozzá.
Csáky Pál visszautasította az MKP radikalizálódásáról az elmúlt hetekben elhangzott kijelentéseket. Pártja semmi olyat nem tett, ami okot adott volna ilyen kijelentésekre – emelte ki.
