Magyar részről Tabajdi Csaba és Dobolyi Alexandra EP-képviselők utaznak a delegációval, ugyanakkor nem vesznek részt a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökével, Ján Slotával folytatandó megbeszélésen. „Az MSZP EP-delegációja a találkozót vállalhatatlannak, az SNS értékrendjét az európai szociáldemokrácia értékeivel összeegyeztethetetlennek tartja” – indokolták döntésüket.
Pozsonyban kezdenek
Az európai szocialisták nem sokkal Robert Fico kormányának megalakulása után azért függesztették fel a Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) tagságát az Európai Szocialisták Pártjában (PES), mert Fico kész volt koalícióra lépni az Európában szalonképtelennek minősülő Slota szélsőséges pártjával.
Tabajdi Csaba emlékeztetett arra, hogy ez az első ilyen jellegű tényfeltáró misszió Szlovákiában. A delegáció Pozsonyban kezdi egynapos látogatását, ahol Pavol Paska házelnökkel, a szlovák kormány oktatási miniszterével és a kulturális tárca államtitkárával találkozik. Ezt követően találkozóra kerül sor Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártjának elnökével, valamint a szlovákiai magyar közösség képviselőivel.
Európai értékrend?
A delegáció a Peter Weisz korábbi Smer-pártelnökkel, Miroslav Kusy neves szlovák professzorral és különböző civil szervezetekkel folytatandó megbeszélést követően Somorjára utazik, ahol a magyar szervezetek (Csemadok, Pedagógus Szövetség) képviselőivel tartanak megbeszélést.
Tabajdi hangsúlyozta: itt elsősorban Szlovákián belüli feszültségről van szó a szlovák többség és a 600 ezres magyar nemzeti közösség között. Másodsorban az európai értékrend megkérdőjelezése, ha egy demokratikus párt, akár jobboldali, akár szociáldemokrata, akár liberális, koalíciót hoz létre egy nyíltan rasszista, idegengyűlölő, kisebbségellenes, homofób, szélsőséges párttal, miként a Smer tette ezt a Szlovák Nemzeti Párttal Szlovákiában.
Szisztematikus kisebbségellenesség
Harmadrészt az is az európai uniós értékrend része, hogy nem lehet egyetlen népet, népcsoportot vagy kisebbségi közösséget a kollektív bűnösség elve alapján hátrányosan megkülönböztetni. Márpedig a kollektív bűnösség elvét rögzítő 13 Benes-dekrétum nemrégiben történt parlamenti megerősítése ezt jelzi Szlovákiában. Negyedrészt a fenti problémák negatívan hatnak a magyar-szlovák államközi kapcsolatokra is.
Sajnos északi szomszédunknál az utóbbi évben szisztematikus kisebbségellenes kormányzati kurzus képe bontakozott ki, ahol fokozatosan megnyirbálták a magyar nemzeti közösség jogait.
