A környékről a déli órákban jelentették be a rendőrségen, hogy gépfegyverropogást hallanak. Ingusföldön a nyár végén fokozódott hirtelen a feszültség: augusztusban két orosz tanárnőt és családjukat ölték meg, s az első merénylet áldozatainak temetésén pokolgép robbant. Később a nazranyi vértranszfúziós állomás ugyancsak orosz főorvosnőjét lőtték le a nyílt utcán, és számos fegyveres, illetve pokolgépes támadást intéztek rendőrőrsök, valamint a belügyi erők gépkocsioszlopai ellen. A fegyveres testületek tagjai több gyanúsítottat őrizetbe vétel közben lelőttek, ami kiváltotta a jogvédők tiltakozását.
Legutóbb szeptember közepén előbb a Szövetségi Biztonsági Szolgálat egy kiküldött munkatársát, majd a szunzsenszki bűnügyi rendőrség vezetőjét lőtték le, másnap pedig tüzet nyitottak a rendvédelmi erők egyik kocsijára, amelyben négy ember megsérült, kettő a kórházban meghalt.
A sorozatos gyilkosságok okáról csak találgatások vannak: a legtöbb megfigyelő feltételezi, hogy Murat Zjazikov, a Moszkvához lojális elnök lejáratása a cél. Felmerült az is, hogy Csecsenföld, illetve annak elnöke, Ramzan Kadirov próbálkozik az egykor egy szovjet autonóm köztársasághoz tartozó Csecsenföld és Ingusföld újbóli egyesítését elérni, de olyan hírek is elterjedtek, hogy külföldi iszlamista szélsőségesek fizetnek a gyilkosságokért.
Elemzők szerint szinte kizárt, hogy szeparatisták állnának a terrorakciók mögött, mivel ilyen célokat hangoztató erő jelenleg nincs Ingusföldön.
