„Koszovó: Európa kihívása” címmel közölt cikket a The Guardian vélemény rovatában a francia és a brit külügyminiszter.
Az írás a pénteki portugáliai EU-külügyminiszteri tanácskozás előtt lett időzítve és meglehetősen markáns megfogalmazásokat tartalmaz. Bernard Kouchner és David Miliband – egyebek mellett – világosan leszögezik, hogy a december 10-i határidővel záruló újabb szerb-koszovói tárgyalás sorozatnak „az utolsónak kell lennie”.
Áttekintve az elmúlt 14 hónap történéseit, a külügyminiszerek megállapítják, hogy „Martti Ahtisaari különleges ENSZ-megbízott óvatosan fogalmazta meg javaslat-csomagát, a lehető legjobban egyensúlyozva a két fél álláspontjai között. Javaslatai elismerik Koszovó népe elsöprő többségének függetlenségi törekvéseit, miközben a lehető legszélesebb védelmet biztosítja a koszovói szerbek számára.”
Szerbeknek és Pristinának is van felelőssége
A cikk egyértelmű figyelmeztetést tartalmaz Szerbia címére: „amennyiben Szerbia továbbra is úgy érvel, hogy az Ahtisaari-terv javaslatai elfogadhatatlanok, akkor Belgrád felelősssége olyan alternatívákkal előállni, amelyeknek némi esélyük van az elfogadásra Koszovóban.
Ami Pristinát illeti, meg kell fontolnia hogyan győzze meg Belgrádot és a koszovói szerbeket elkötelezettségéről egy multietnikus, diszkriminációmentes Koszovó iránt.”
Legrosszabb esetben az Ahtisaari terv lép életbe
A cikkben hozzáteszik: „Nagyon reméljük, hogy a felek megegyezésre jutnak. De számunkra az is világos, hogy ha ez nem lehetséges, Ahtisaari javaslatai a legjobb utat jelentik a jövőt illetően. Egy dolog biztos, hangsúlyozzák, a status quo nem megoldás. A régió továbbra is törékeny. A stabilitás, az interetnikus megbékélés és a gazdasági fejlődés, melyek szükségesebbek mint bármikor korábban, Koszovó státuszának világos és végső megoldásától függenek.”
Sejdiu, Solana és Ceku – az EU december 10-ig megoldást akar (Fotó: MTI)
Figyelmeztetést fogalmaznak meg a szerzők az uniós tagállamok számára is. „Koszovó közös kül- és biztonságpolitikánk fontos tesztjét képezi. Be kell bizonyítanunk, hogy a köztünk lévő különbségek, és az ENSZ Biztonsági Tanácsában jelentkező esetleges gondok ellenére, készek vagyunk egységesen biztosítani Koszovó stabilitását és lehetővé tenni az EU számára a megfelelő szerep vállalását.”
A külügyminiszterek egyértelmű üzenetet fogalmaznak meg: „ Koszovó olyan európai fellelősség, melynek vállalásától nem zárkózhatunk el. Ez mindannyiunk biztonságát érinti. Az Unió az eddigi legnagyobb szabású civil vállalkozásra készül a területen. Ha eljön a pillanat, képesnek kell lennünk vállalásaink teljesítésére”.
Koszovó rendezése a régió jövöjéről szól
„Koszovó státusa kérdésének rendezése nem Szerbia ’megbüntetéséről’ szól, hanem a fenntartható megoldásról Koszovó minden lakosa számára, s ezen túl, annak a biztosításáról, hogy végre az egész régió a jövő felé fordulhasson” – fogalmazott a két külügyminiszter.
Majd meglehetős drámai felütéssel zárják cikküket: „Az EU külpolitikája a Balkánon született; nem semmisülhet meg a Balkánon.”
