Nemcsak a román pártokat, de az RMDSZ-t is magára haragította Traian Basescu román elnök Kovászna megyében tett látogatása. Ezen ugyanis az államfő részéről olyan, eddig nem hangoztatott elképzelésekről esett szó, mint a román nyelv idegen nyelvként való oktatása.
A javaslat szerint az erdélyi magyar diákok második – mintegy idegen – nyelvként választhatnák a magyar anyanyelv mellett az állam hivatalos nyelvét. Ez az RMDSZ által régóta megfogalmazott igény az elszigeteltebb térségekben élő magyar ajkú gyerekek esélyegyenlőségét kívánja növelni a román oktatási rendszerben.
A román elnök fejtegetéseit azonban érdemes fenntartásokkal fogadni. Basescu elnök ugyanis, a rá jellemző populista érveléssel igyekszik mindenhol azt mondani, amit várnak tőle – hívja fel a figyelmet Juhász Attila, a Political Capital kutatási igazgatója. A román pártok szemében azonban gyanús az „idegen nyelv” fogalmának ilyen kommunikációja. A román, mint idegen nyelv ugyanis könnyen félreértelmezhető fogalom. Románia hivatalos nyelve a román, alkotmányos értelemben tehát a román nem lehet „idegen nyelv”.
Autonómiáról nem volt szó
Az államfő látogatásának másik sarkalatos pontja a régiók kialakítása volt: úgy fogalmazott, hogy a decentralizáció meghozhatná az autonómiát a romániai magyarság számára. A régiófelosztás témájával az elnök éppenséggel kitért a székelyföldi autonómia kérdése elől, vagyis azért beszélt erről, hogy ne kelljen az autonómiáról beszélnie – magyarázza a retorikai fogást Juhász Attila.
A Krónika című romániai magyar nyelvű lap szerdai vezércikke szerint a kisebbségi kérdésekben bámulatos fejlődőképességről tanúbizonyságot tevő Basescu ugyanakkor rövidesen akár az önrendelkezés igényének megalapozottságát is felismerheti. A lap úgy véli: az a lehetőség is fennáll, hogy az ígéretszerű megfogalmazások bagatellizálják, jégre teszik az autonómia nem kevésbé fontos kérdését.
Felháborodtak a román pártok
Az államfő régiókkal kapcsolatos álláspontja saját pártja számára sem volt maradéktalanul elfogadható. Petre Strachinaru, Kovászna megyei demokrata párti parlamenti képviselő szerint az elnöknek utalnia kellett volna a két megyében kisebbségben élő románokra is, és biztosítania kellett volna őket, hogy a decentralizáció révén kiszélesedő helyi autonómia nem csonkítja majd jogaikat.
A kormányzó Nemzeti Liberális Párt szerint Basescu „el akarja ásni a mérsékelt RMDSZ-t, és a radikálisokkal cimborál.” A liberálisok felháborodása némiképp érthető, hiszen nem éppen feszültségmentes viszonyt ápol az elnökkel, és az RMDSZ-szel együtt annak távozását kívánták volna májusban.
Basescu az ország legnépszerűbb politikusa (MTI/EPA)
A népszavazási siker ráadásul elbizonytalanította a jelenlegi kormánypártokat, akik tartanak a következő választásoktól. Juhász szerint, ha az elnök bírálatáról van szó, a Basescu-ellenes román médiumok részéről minden bizonnyal egyszerű kommunikációs fogás volt szembehelyezni az RMDSZ-t a radikálisabb magyar alakulatokkal.
Basescu az RMDSZ-re támadt
A politikusi népszerűségi listát vezető államfő székelyföldi kijelentéseivel az RMDSZ-t is magára haragította, amikor a nacionalista demagógiát hibáztatta a székelyföldi megyék gazdasági elmaradottsága miatt. Basescu szerint az etnikai konfliktus kirobbanásának veszélyét hangoztató politikusok riasztják el a térség iránt érdeklődő befektetőket.
Markó Béla RMDSZ-elnök szerint „nevetséges, hogy Basescu azt a látszatot akarja kelteni, miszerint a román politikusok ontani szeretnék Székelyföldre a pénzt, és hogy ezt megakadályozza az RMDSZ. Az államfő politikai szándéka egyértelmű: nincsen szükség autonómiára, RMDSZ-re, sajátos politikai megoldásokra, egyáltalán pártokra sincsen szükség, ő egyedül mindent megold – fogalmazott az RMDSZ első embere.
Politikai köszönet?
Az államfő Székelyföldön tett látogatása kapcsán felvetődött, hogy ezzel a körúttal akarta megköszönni a Szász Jenő vezette MPSZ-nek, hogy a róla tartott népszavazáson mellette kampányoltak. Basescuval találkozva az MPSZ-vezér aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ esetleg ismét megakadályozza a Magyar Polgári Párt bejegyzését. Az államfő leszögezte: garantálja, hogy az állami intézmények tiszteletben tartják a törvényt, és ha az alakulat megfelel a törvényes előírásoknak, biztos a bejegyzés.
Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor szerint igen furcsa az államelnök és Szász Jenő MPSZ-elnök közötti barátság, hiszen a székelyudvarhelyi polgármester 5 perc alatt akar autonómiát, míg Basescu „hülyeségnek” tartja az önrendelkezést.
Az államfő egyébként mindkét romániai magyar szervezetet éles kritikával illette, szemükre vetve, hogy mindketten a magyar közösségen belüli uralomért küzdenek, és érdekeiket nem a parlamenti, hanem az önkormányzati választásokon elért eredményekhez kötik.
Székelyföldi látogatása során Basescu nem kizárólag egy érdekcsoport irányába politizált, hanem éppen ellenkezőleg: magyarok és románok felé közös üzeneteket fogalmazott meg, ugyanígy az RMDSZ és az MPSZ felé is nyitott volt – fogalmazott a Political Capital elemzője. Rövid távon szó lehet taktikáról, de hosszabb távon az elnök számára a magyar közösség egésze fontos, mint szavazótábor.
