Halála augusztus 6-án következett be, de csak kedden hozták nyilvánosságra. 1944. június 10-én a Waffen-SS egy százada teljesen elpusztított egy Limousin körzetben fekvő francia falut. Barth százada – megtorlásul a német megszállók elleni merényletekért – megölte a falu csaknem összes lakosát: 642 embert, köztük 247 gyereket. A nőket, gyerekeket és öregeket a falu templomában gyűjtötték össze, rájuk zárták az ajtót, és felgyújtották az épületet.
Akiknek mégis sikerült valahogy kijutniuk, azok többségét legéppuskázták. A férfiakat pajtákba, csűrökbe terelték, ahol géppuskafészkek voltak már előkészítve, hogy agyonlőjék őket. Öt férfi és egy nő tudott elmenekülni a borzalmakból. Két évvel korábban Barth Csehszlovákiában is részt vett egy hasonló mészárlásban.
1983-ban az NDK egy bírósága életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte háborús bűneiért. 1997-ben megrendült egészségi állapotára és „bűnbánó magatartására való tekintettel” szabadon bocsátották. Az oradouri mészárlás két túlélője sajnálkozását fejezte ki Barth szabadon bocsátása miatt, és tagadta, hogy az egykori náci tiszt megbánta volna a történteket.
„Semmilyen megbánó vagy sajnálkozó szó nem hangzott el a szájából az 1983-as tárgyaláson” – mondta Robert Hébras oradouri túlélő, aki ott volt Barth kelet-berlini tárgyalásán. „Láthatólag csak azt sajnálta, hogy maradtak túlélők, akik ellene vallhattak” – tette hozzá. „Egyetlen sajnálkozó szó sem hagyta el az ajkát, csak annyit mondott, hogy ilyen a háború” – idézte fel egy másik túlélő, Jean-Marcel Darthout.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
