Mint arról egy neve elhallgatását kérő, magas beosztású kormányzati illetékes beszámolt, az elnök elutasította szövetségeseinek – a kormány egy tagjának és az elnöki hivatal egyik magas rangú munkatársának – szerda éjjeli felvetését, amely szerint a Pakisztánra leselkedő “külső és belső fenyegetés” – a tálibokat támogató iszlamisták ismételt támadásai és az utóbbiak elleni amerikai légicsapások veszélye – miatt ki lehetne hirdetni a szükségállapotot.
Elmaradt a kihirdetés
Tarik Azim tájékoztatási miniszterhelyettes szavai szerint a pakisztáni kormány e heti ülésén téma volt a szükségállapot bevezetése. Musarraf elnök egyik – név nélkül nyilatkozó – munkatársa ugyanakkor azt állította, az elmúlt napokban nem vetődött föl a kérdés, és a vezetést meglepte, hogy a hír futótűzként terjedt.
A csütörtöki újságok címlapon tálalták a témát, a magántelevíziók pedig azt latolgatták, Musarraf megteszi-e ezt a lépést, amely minden bizonnyal a közelgő választások elhalasztását eredményezné, s egyébként a parlamenti jogosítványok, a bírósági hatáskörök és általában az állampolgári jogok megnyirbálásával, valamint a sajtó korlátozásával járna.
Rice is aggódott
Musarraf, aki már vezetett be szükségállapotot 1999-ben, amikor vértelen államcsínnyel hatalomra jutott, csütörtökön Ravalpindiben tanácskozott kabinetjével. Állítólag megkérték a parlamenti képviselőket, hogy ne hagyják el a fővárost, Iszlámábádot. Az ellenzéki pártok bejelentették, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak, ha Musarraf kihirdeti a szükségállapotot.
Hírek szerint Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter telefonon beszélt a pakisztáni elnökkel csütörtök hajnalban, néhány órával azután, hogy Iszlámábádban elhangzott a szükségállapot esetleges bevezetésével kapcsolatos nyilatkozat.
