A felfedett dokumentumok – amelyek részleteit kedden hozták nyilvánosságra – betekintést adnak az 1973-ban készült belső vizsgálati jelentésbe. A 693 oldalas jelentés elkészítésére James Schlesinger akkori CIA-főnök adott utasítást, hogy feltárja a titkosszolgálat szolgálati szabályzatát sértő ügyeket.
A közzétett dokumentumokból kiderül, hogy 1960-ban a CIA szerződtetett egy volt FBI-ügynököt, Robert Maheut, hogy Johnny Roselli Las Vegas-i maffiafőnök közelébe férkőzzön, olyan nemzetközi vállalatok képviselőjének adva ki magát, amelyek el akarják tenni láb alól Castrót. Az újdonsült kubai vezető akkortájt tiltotta be a szerencsejátékot Kubában, busás jövedelemtől és hatalmas vagyontól fosztva meg az ipart irányító alvilágot.
Meg akarták mérgezni
Roselli bemutatott Maheunak két bűnözőt, akiknek neve az első tíz között szerepelt az amerikai kormány által körözött személyek névsorában. Egyikük Momo Ciancana, Al Capone chicagói „utódja” volt, a másik Santos Trafficante, Kuba egyik leghírhedtebb bűnözője a Castro-uralom előtt.
Ciancana és Traficante hat méregpirulát kapott, hogy megmérgezze Castrót. Heteken át hasztalan próbálták elhelyezni a fiolákat a kubai vezető ételében vagy italában, pedig több személyt is felbéreltek erre a politikus környezetéből. 1961 áprilisában, az elvetélt Disznó-öbölbeli megszállás után a CIA letett Castro meggyilkolásáról, és visszakapta a bűnözőktől mind a hat méregfiolát.
Fény derül a titkokra
A most nyilvánosságra került dokumentumok még számos más, a hidegháború éveiben elkövetett törvénytelen ügylet részleteit tárják fel, kezdve a külföldi merényletkísérletektől a belföldi kémügyekig és emberrablásokig. Szó van bennük a Watergate néven elhíresült lehallgatási botrányról, de a Noszenko-ügyről is (az Egyesült Államokba menekült KGB-s tiszt vallatásáról).
Michael Hayden CIA-főigazgató az ügynökség alkalmazottainak küldött üzenetében felhívta a figyelmet arra, hogy a CIA maga kezdeményezte ezeknek az ügyeknek a feltárását és nyilvánosságra hozatalát. A közzétett dokumentumok betekintést nyújtanak „egy teljesen más korszakba, egy teljesen más ügynökség munkájába”, és emlékeztetnek azokra a cselekményekre, amelyeket a CIA-nak nem kellett volna elkövetnie – írta Hayden.
