Az 1990-ben kötött CFE-szerződés – amely a hidegháború végét jelezte – a két katonai blokk hagyományos fegyveres erőinek és fegyverzetének csökkentéséről szólt, egyben különböző bizalomerősítő intézkedéseket is előír. Vlagyimir Putyin orosz elnök április végén jelentette be a szerződés teljesítésének felfüggesztését, ezt a lépést részben az amerikaiak európai rakétatelepítési tervével, részben pedig azzal magyarázva, hogy a NATO-tagok szerinte mondvacsinált ürügyekkel elutasítják a CFE ratifikálását. S ez annyiban igaz, hogy miután – a Szovjetunió felbomlása miatt – 1999-ben az eredeti CFE-szerződést átdolgozták, az új szöveget csak Moszkva ratifikálta. A NATO-tagállamok ehhez azt követelik, hogy az oroszok előbb teljesen vonják ki csapataikat két egykori szovjet tagköztársaságból, az időközben függetlenné vált Grúziából és Moldovából.
Paula DeSutter szerint – aki EU- és NATO-tisztségviselőkkel tárgyalt a belga fővárosban – a nyugati javaslatot egy valóban nemzetközi erő létrehozásáról esetleg már a CFE-szerződésről szóló, orosz követelésre rendezendő jövő heti bécsi tanácskozáson előterjeszthetik. Az amerikai tisztségviselő figyelmeztetett: ahhoz, hogy a NATO-tagok belemenjenek a CFE-szerződés ratifikálásába, Oroszországnak is lépéseket kell tennie, azaz ki kell vonnia haderejét Moldova többségében oroszok és ukránok lakta Dnyeszter menti tartományából.
Ez a terület 1992-ben – nem sokkal azután, hogy Moldova önálló országgá vált – egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. Az ezt követő összecsapásokban több mint ezer ember veszítette életét. A szeparatista régió önállóságát egyetlen ország sem ismeri el, de Oroszország továbbra is 1500 fős haderőt állomásoztat ott, amivel a moldovai kormányzat szerint az elszakadást pártolókat támogatja. “Még ha békefenntartónak nevezik is őket, nem állomásoztathatnak csapatokat valaki másnak a területén ez utóbbi beleegyezése nélkül” – mutatott rá a washingtoni politikus.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
