“Egy közvetlen választáson megválasztott képviselő nem veszítheti el amiatt a mandátumát”, hogy megtagadja nyilatkozat kitöltését arról, együttműködött-e az egykori kommunista titkosszolgálattal” – mondta újságíróknak Jerzy Stepien, az alkotmánybíróság elnöke.
Bronislaw Geremek, a Szolidaritás szakszervezet egyik alapítója, akit 2004-ben választottak meg az Európai Parlament képviselőjévé, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) konzervatív párt kezdeményezésére született “kommunistátlanítási” törvény március 15-i hatályba lépése után kijelentette: nem hajlandó újabb nyilatkozatot tenni arról, együttműködött-e annak idején a kommunista titkosszolgálatokkal, mert véleménye szerint a jogszabály demokratikus alapjogokat sért.
Az alkotmánybírósági döntés után Geremek a TVN24 televíziónak nyilatkozva kijelentette: “A bíróság megerősítette, hogy Lengyelország jogállam maradt”.
Kaczynski fenyegetőzik
Lech Kaczynski elnöknek azonban mindez nem szegte kedvét. “A kommunistátlanítás kérdése még nincs lezárva Lengyelországban” – jelentette ki szombaton, nyomban hozzátéve, hogy az ügynek folytatása lesz.
Kaczynski elnök még az alkotmánybíróság döntésének kihirdetése előtt azzal fenyegetőzött, hogy a törvény elbukása esetén “teljesen megnyittatja a levéltárakat”, ennek következménye pedig egy még “brutálisabb” jogszabály lesz.
A liberális ellenzék támogatja az archívumok megnyitását azzal a feltétellel, hogy a kényes adatokat, úgymint az emberek magánéletére vonatkozó részleteket, nem teszik hozzáférhetővé.
A jogszabály utólagos normakontrollját kérő szociáldemokrata párt, a Baloldali Demokratikus Szövetség, amely saját kifogásainak nagy részét látja igazolva az alkotmánybíróság határozatában, a korábbi, 1997-es átvilágítási törvényt tartja jó megoldásnak, amit elsősorban a bírákra és politikai tisztségek viselőire alkalmaztak.
Támadás az alkotmánybíróság ellen
Az ellenzék győzelme azért is váltott ki nagy visszhangot, mert a Kaczynski-fivérek a héten mindent megpróbáltak, hogy az elfogultság gyanújába keverjék az alkotmánybíróságot és igyekeztek megakadályozni, hogy a testület május 15-e, a törvényben foglalt szankciók hatályba lépése előtt meghozza döntését.
A jogszabály szerint tucatnyi foglalkozás képviselőinek – mintegy 700 ezer embernek – kellett volna tisztségük elvesztésének terhe mellett nyilatkozniuk az említett határidő előtt arról, hogy együttműködtek-e az 1989-ben összeomlott kommunista rezsim állambiztonsági szolgálatával. Az alkotmánybíróság elleni támadások növelték annak tekintélyét a lengyel társadalomban, a Gazeta Wyborczában szombaton közzétett felmérés szerint a lakosság 80 százaléka bízik az taláros testületben.
