A 746 tartótiszt és StB-vezető többsége még ma is él, hiszen tevékenységük az 1974-1989 közti időszakra terjedt ki. A legsúlyosabb bűnök elkövetőit a megfelelő bizonyítékok felsorakoztatása után várhatóan bíróság elé állítják – jelezte az ÚPN munkatársa.
Miroslav Lehky elmondta, hogy nem csak a múlt század ötvenes éveiben sorjázó, kohol vádakra alapozott “konstrukciós perek” kiagyalói, hanem azok is számíthatnak a vádemelésre, akik még a nyolcvanas években is hasonló eszközökkel tettek lehetetlenné, börtönöztettek be, vagy juttattak zárt intézetekbe ártatlan embereket.
Az egykori Csehszlovákiában, majd az utódállamban, az 1993-tól önálló Szlovákiában 2006-ig az igazságügyi tárca gyűjtötte a kommunizmus évtizedeiben aktív államrendőrségiek terhelő bizonyítékait. A bíróság azonban minden esetben azzal utasította el az ellenük indított pereket, hogy a tetteik vagy nem bizonyíthatók, vagy elévültek.
A 2002-ben törvénnyel létrehozott Nemzeti Emlékezet Intézetének törekvései arra irányulnak, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények a szlovákiai jogrend szerint is elévülhetetlennek, esetenként háborús bűnnek minősüljenek. Nem maradhatnak büntetlenül azok az StB-sek, akik a zöld határon menekülőkre lőttek vagy lövettek, illetve akik politikai megfontolásból fosztottak meg embereket az önálló cselekvés jogától – jelentette ki az ÚPN pozsonyi sajtótájékoztatóján Ivan Petransky, az intézet vezetője.
