A Vecernje Novosti című belgrádi lapnak nyilatkozó politikus szerint a demokratikusnak nevezett tömb pártjai – a DSS, Boris Tadic államfő Demokrata Pártja (DS) és a G 17 Plus – már letettek arról, hogy együtt kormányt tudjanak alakítani május 15-ig, amikor lejár az arra megszabott idő. Ha pedig ez elmarad, akkor utána 60 napon belül, tehát július 14-ig új választást kell tartani.
Ezt elkerülendő vállalkozna arra Vojislav Kostunica, hogy a januári választáson legtöbb szavazatot szerzett radikálisok parlamenti támogatásával kisebbségi kormányt alakítson. Ennek a kabinetnek (a 81 radikális képviselő voksát is számolva) 125 szavazata lenne a 250 tagú parlamentben, amelynek elnöki tisztét Tomislav Nikolic, a radikális párt elnökhelyettese töltené be.
Több akadály is van
A megoldás arra jó volna, hogy a parlament megalakulhasson, elfogadhassa az ország költségvetését, s megalkothassa azokat a fontos törvényeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy azután az év végén minden szinten választásokat tartsanak – elnök-, parlamenti- és helyhatóságit.
Megfigyelők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy kormány csak akkor alakulhat, ha Boris Tadic államelnök megbíz valakit a megalakításával. Ez máig nem történt meg – a DS és a DSS között késhegyre menő viták voltak arról, hogy ki vezesse a kabinetet -, s még az alkotmányjogászok közt is vita van arról, hogy köteles-e bárkinek megbízást adni az államfő. Svetozar Ciplic alkotmánybíró az újvidéki Dnevniknek például azt nyilatkozta, hogy az alkotmány előírásai szerint Boris Tadic nem teheti meg, hogy senkinek sem ad kormányalakítási megbízást. Slobodan Vucetic, az alkotmánybíróság korábbi elnöke ugyanakkor úgy vélte, hogy Tadicnak nem kötelessége bárkit is megbízni a kormányalakítással, ha senki nem jelzi neki, hogy biztosította a parlamenti többséget.
A győztesek hallgatnak
A radikális párt részéről senki nem kívánta kommentálni Velimir Ilic kormányalakítással kapcsolatos kijelentéseit. A párt elnökségi kollégiuma kedden megbízta a párt helyi szervezeteit, hogy kezdjék meg a felkészülést a választásra minden szinten.
Az éve eleji országgyűlési választáson a Szerb Radikális Párt 28, a Demokrta Párt 23 a Szerbiai Demokrata Párt vezette koalíció pedig 16 százalékot szerzett. Bejutott még a parlamentbe a G17 Plus és a milosevici örökséget ápoló Szerbiai Szocialista Párt, egy liberális pártszövetség, illetve 3-4 kisebbségi alapon szerveződő párt vagy tömörülés, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ).
