Lavrov az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999-ben hozott 1244-es határozatát helyezte előtérbe, rámutatva, hogy annak sok kulcsfontosságú eleme nem teljesült. Ezek közé sorolta a több mint 200 ezer elüldözött szerb visszatérését, az otthon maradottak szabad és biztonságos mozgását, de megemlítette azt is, hogy a döntés szerint szerb rendőrök és határőrök kisebb csoportjának is vissza kellett volna térnie Koszovóba.
Az orosz diplomácia vezetője szerint Szerbia mindezekről a kérdésekről hajlandó lett volna tárgyalni, s a Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott felügyelete alatt folytatott megbeszéléseken elő is terjesztette javaslatait, amelyeket megvitatás nélkül elutasítottak. Ezért ma nem létezik olyan terv, amely a válság békés megoldásának alapja lehetne – szögezte le.
Szergej Lavrov summásan zsarolásnak nevezte azt az elsősorban Washingtonból hallható érvelést, hogy gyorsan le kell zárni a koszovói problémát, mert különben újabb erőszakhullám indul el. Emlékeztetett arra, hogy 1999 óta a dél-szerbiai tartományban elvben a NATO irányítása alatt álló nemzetközi békefenntartó erő, a KFOR, illetve a nemzetközi közigazgatási felügyeletet gyakorló UNMIK az úr.
Ők egészen konkrét felhatalmazást kaptak – a Biztonsági Tanács 1244-es határozatával – az ENSZ-től, s ha nem hajtották végre, az az ő bűnük – mondta az orosz külügyminiszter.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
