A döntés kényelmes többséggel született meg, hiszen a román parlament képviselői és szenátorai 235 vokssal is felfüggeszthették volna Basescut. A szavazás során viszont 322-en voksoltak az államfő elmozdítása mellett, 108-an ellene, míg tízen tartózkodtak.
A felfüggesztési eljárást kezdeményező ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és nacionalista szövetségesei, a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Konzervatív Párt (PC) Traian Basescut az alkotmány 19 rendbeli megsértésével, pártos magatással, a politikai közvetítői szerep feladásával vádolta.
Állításuk szerint Basescu durván beavatkozott az állami intézmények működésébe, és saját érdekeinek megfelelően használta az általa irányított titkosszolgálatokat és az ügyészséget. Ezt a véleményt többé-kevésbé osztják a kormányzó Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselői, ezért Calin Popescu-Tariceanu és Markó Béla is.
A felfüggesztést követően 30 napon belül népszavazást kell kiírni sorsáról, addig a felsőház ellenzéki, szociáldemokrata elnöke venné át jogosítványait. Ugyanez a személy Traian Basescu lemondása esetén három hónapig lenne államfő, amíg megtartanák az előrehozott elnökválasztást.
Bejön a számítása?
Váratlan “hadicselnek”, önnön arculatát javítani kívánó “politikai húzásnak” nevezik román politikusi és sajtóberkekben Traian Basescu román államfő bejelentését, miszerint kész lemondani, ha a parlament megszavazza felfüggesztését.
Előre hozott államfőválasztás esetén ugyanis a liberálisok és a szociáldemokraták kénytelenek lennének húzóembereiket indítani Basescu ellen, mégpedig a biztos vereség tudatában. A március végén készített felmérések szerint Basescura a választópolgárok 40–44 százaléka voksolna, tehát fölényesen győzne. Tariceanunak ráadásul – ha ringbe száll – le kellene mondania miniszterelnöki tisztségéről, vagyis Basescu ezáltal elérné régóta áhított célját.
