A mérsékelten baloldali Berliner Zeitung című lapban megjelent nyilatkozatában Mariusz Muszynski egyebek között azzal a váddal illette a német kormányt, hogy csekély ismeretekkel rendelkezik Lengyelországról. Szavai szerint Varsó német részről egyre inkább egy nacionalista, a maga módján egoista, s barátinak nem éppen nevezhető politikával szembesül.
Példaként hozta fel a tervezett Balti-tengeri – Lengyelországot, valamint a balti államokat megkerülő – német-orosz földgázvezeték ügyét, amely szerinte nem csak a lengyel érdekeket sérti, de veszélyezteti a lengyel állami szuverenitást is.
Ezen kívül megemlítette a német kitelepítettek anyagi kárpótlásával kapcsolatos problémát. A korábbi igényeket a lengyel kormány egyszer s mindenkorra lezártnak nyilvánította. Ugyanakkor a lengyel állammal szemben korábban támasztott kártérítési igényről még 2004-ben az akkori német szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder is lemondott, s ugyancsak a Schröder-kormány utasította el a kitelepítettek anyagi kártalanításának a német állam által történő átvállalását. Angela Merkel kancellár pedig megerősítette elődje ezzel kapcsolatos politikáját.
Mindennek ellenére Varsó újabb hivatalos “lemondási nyilatkozatot” követel, utalva arra, hogy a Preussische Treuhand nevű érdekképviseleti szervezet irányításával egyes németek újból és újból próbálkoznak a Lengyelországhoz került területeken hátrahagyott javaik visszaszerzésével. Támogatja ezt a törekvést Erika Steinbach, a német kitelepítettek szövetségének (BdV) elnöke is, aki a napokban nagy botrányt kavart azzal a nyilatkozatával, amelyben a lengyel koalíciós kormány pártjait a németországi neonáci pártokhoz hasonlította.
A két ország kapcsolatai az elmúlt időszakban más területeken is feszültté váltak, egyebek között erőteljesen megterhelték őket az európai alkotmánnyal kapcsolatos nézeteltérések. Miközben az uniós elnöki tisztet betöltő Németország az alkotmányozó folyamat felgyorsítása és az alkotmány mielőbbi elfogadása mellett van, Varsó egyike azon tagállamoknak, amelyek ezt a leginkább ellenzik. További feszültségforrás az Egyesült Államok lengyelországi, illetve csehországi rakétatelepítési terve, amellyel kapcsolatban a német kormány orosz-amerikai konzultációkat sürget, továbbá azon a véleményen van, hogy azt a NATO-n belül kell megvitatni.
A német kancellár asszony ilyen előjelek közepette utazik pénteken kétnapos látogatásra Lengyelországba. A feszültségek ellenére a vizit előestéjén Merkel azt hangsúlyozta, hogy Berlin szoros, baráti kapcsolatokra törekszik Varsóval.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
