“Évek óta fenyegetettségnek és elnyomásnak vagyunk kitéve. Ugyanazok a rendőrök hallgatnak ki bennünket, akik szerepelnek a srebrenicai vérengzés elkövetőinek listáján” – nyilatkozott Ramo Datbasic, Srebrenica polgármester-helyettese a Dnevni avaz című szarajevói lapnak. A kivándorlást állítólag március 14-én kezdik majd meg, ám egyelőre nem ismeretes, hogy hány ember kívánja elhagyni a várost, ahol a boszniai háború végén, 1995 júliusában a szerbek mintegy nyolcezer bosnyák fiút és férfit végeztek ki, amit idén február végén a hágai Nemzetközi Bíróság népirtásnak minősített. Arról sem szólnak a hírek, hogy melyik országba akarnának távozni.
Gazdasági segítség?
Előzőleg hétfőn a srebrenicai bosnyákok egy csoportja a szarajevói kormányhoz, az ENSZ-hez és az Európai Unióhoz intézett levelében az alkotmány módosítását kérte az ország etnikai megosztottságának felszámolása érdekében. A levélben a bosnyákok kijelentették, hogy nem hajlandóak olyan országrészben élni, ahol népirtást követtek el. Azzal fenyegetőztek, hogy a boszniai kormány szarajevói székháza előtt fognak letáborozni.
Boszniai muzulmán papok imádkoznak a srebrenicai vérengzés hetedik évfordulóján (MTI/EPA)
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke a maga részéről a srebrenicai térség gazdasági újjáélesztésére tett ígéretet, és maradásra hívta fel a bosnyákokat. A kormányfő szerint a bosnyákokat nem éri hátrányos megkülönböztetés Srebrenicában, csupán a szarajevói politikusok heccelték fel a kivándorlásra készülő embereket.
Panaszok mindkét oldalról
A népirtást túlélő helybeli muzulmánok közül több százan később visszatértek a daytoni egyezményben a boszniai Szerb Köztársasághoz csatolt városba. Sokan közülük arra panaszkodnak, hogy az élet számukra nehéz és megalázó szülővárosukban, ahol továbbra is ott élnek a vérengzés elkövetői, s nap mint nap kénytelenek találkozni velük az utcán.
Bosznia-Hercegovina másik részében, a Bosnyák-Horvát Föderációban viszont a szerbek panaszkodnak az őket érő megkülönböztetés miatt. Mitar Mihajlovic vezető szerb politikus kedden arra hívta fel a figyelmet, hogy az északi Tuzla városban a bosnyák hatóságok elviselhetetlenné teszik a szerbek életét. A 82 ezer szerb lakosból a boszniai háború után mindössze hétezer szerb tért vissza a városba, ahol nem kapnak állást, és sértegetik őket nemzetiségük miatt.
