A NATO-nak “elegendő számú” katonára van szüksége Afganisztánban, hogy teljesíteni tudja feladatait – mondta a katonai szervezet főtitkára, Jaap de Hoop Scheffer megnyitóbeszédében. Diplomáciai források szerint a NATO európai főparancsnoka, Bantz J. Craddock tábornok további kétezer katonát fog kérni a szövetségesektől az afganisztáni nemzetközi biztonsági erőbe (ISAF), s a katonák mellett helikoptereket és szállító repülőgépeket.
Robert Gates amerikai védelmi miniszter egy előző esti nyilatkozatában azt hangoztatta: a NATO-nak most kell hatékonyan fellépnie, hogy legyűrje a tálibok részéről megnyilvánuló fenyegetést, ezért még a tavasszal szükség van egy hadjáratra a tálibok ellen.
A NATO katonai vezetése mellett elsősorban – a két legnagyobb hozzájárulást nyújtó – Egyesült Államok és Nagy-Britannia szorgalmazza a jelenleg mintegy 35 ezer fős erő létszámának növelését. Szintén diplomáciai forrásokból származó értesülések szerint azonban más nagyobb tagállamok, így Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország egyértelművé tették, hogy nem tervezik az ISAF-be adott csapataik létszámának megemelését. Németország a maga részéről hat Tornado harci repülőgépet ajánlott fel, felderítési célokra, de a csapaterősítéstől elzárkózott.
Washington januárban meghosszabbította 3200, eredetileg kivonni tervezett katona vezénylését, a londoni kormány pedig bejelentette, hogy további 800 katonát küld Dél-Afganisztánba. Soren Gade dán hadügyminiszter azt javasolta, hogy vessék be a NATO gyorsreagálású erőit (NRF) Afganisztánban. A mintegy húszezer fős NRF igénybevételét heves viták övezik a szövetségen belül.
Habár a tanácskozás középpontjában az afganisztáni küldetés áll, a részvevők várhatóan hangsúlyozni fogják elkötelezettségüket amellett, hogy Koszovó szerb tartományban a végleges státusáról szóló feszült tárgyalások idején is fennmaradjon a béke.
Magyarország képviseletében Iváncsik Imre honvédelmi államtitkár utazott Sevillába.
